Alternatív vitarendezési szabályok - Belgium

Előzetes megjegyzés: ez a felmérés a közvetítésről szóló új jogszabály hatálybalépését – várhatóan 2005. szeptember 30. – megelőző jogi helyzetet tükrözi.

Az ezen az oldalon említett jogszabályi és hasonló rendelkezések a Federale Overheidsdienst Justitie  -  -  weblapon érhetők el (egységes szerkezetbe foglalt jogszabály).

Az alternatív vitarendezéssel kapcsolatban lásd a következő weboldalt: "Alternative dispute resolution - general information (Alternatív vitarendezés – általános információk)".

Ezzel az új összeállítással több gyakorlati információt próbálunk nyújtani a belgiumi ADR-ről (alternatív vitarendezés).

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános közvetítői szervezetek  1.1. Belga Döntőbírói és Közvetítői Központ (CEPINA - - )  1.2. Brüsszeli Üzleti Közvetítői Központ (BBMC - )  1.3. Antwerpeni Közvetítői és Döntőbírói Kamara (AKaBa - )  1.4. A fogyasztói jogviták elektronikus rendezése (ECODIR - )  1.5. Kamer van Arbitrage en Bemiddeling vzw  1.6. Arbitrage- en Bemiddelingsinstelling (ABI)  2. Ágazati közvetítői szervezetek  2.1. Verzoeningscommissie Bouw  2.2. Second-hand cars (Használt autókkal) - kapcsolatos vitákkal foglalkozó bizottság  2.3. Centrum Advocaat-Bemiddelaars in Familiezaken (CABF - - - )  2.4. Association pour la Médiation Familiale (AMF )  2.5. A bankszektorral foglalkozó ombudsman - -   2.6. Ombudsman for the insurance industry (A biztosítási ágazattal foglalkozó ombudsman) -   2.7. Ombudsmen for public services (A közszolgáltatásokkal foglalkozó ombudsmanok) -   2.8. Ombudsmen for public authorities (A közigazgatási szervekkel foglalkozó ombudsmanok) -

 

Általánosságban az ADR mely típusait alkalmazzák Belgiumban?

A döntőbírósági eljáráson és az ombudsmanokon kívül az alternatív vitarendezés (ADR) fő formája a polgári és üzleti ügyekben való közvetítés.

A közvetítés olyan mechanizmus, amelynek célja a kialakult vagy várható viták rendezése azáltal, hogy a feleket rábírja álláspontjuk megbeszélésére és megtárgyalására, valamint a megállapodásra. A közvetítés azt jelenti, hogy egy harmadik fél, a közvetítő, segít a feleknek abban, hogy a köztük lévő vita rendezésére kompromisszumos megoldást találjanak.

A közvetítés feltételezi, hogy a felek teljes mértékben együttműködnek és készek nyílt és konstruktív megbeszélést folytatni problémájuk megoldása érdekében, hogy a kötelező eljárás elkerülhető legyen.

Milyen jellegű viták oldhatók meg az ilyen típusú ADR segítségével?

Közvetítésre polgári és üzleti ügyekben, beleértve a munkaügyi és fogyasztói jogvitákat, van lehetőség. Közvetítés adóságokkal és büntetőügyekkel kapcsolatban is igénybe vehető.

Kötelező-e az ilyen típusú ADR igénybevétele a törvény értelmében vagy bírósági végzés alapján?

A felek alapjában véve szabadon dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e a közvetítést. Vannak azonban kivételek. Például, ha a bíróság szakértői jelentés elkészítését rendeli el, a szakértőnek törekednie kell a felek közötti békéltetésre; válóperes ügyekben a bíróság tájékoztatja a feleket azokról a tényezőkről, amelyekről úgy gondolja, hogy elősegíthetik a kibékülést.

Szabályozza-e a törvény az ilyen típusú ADR-t?

Az anyag összeállításakor (2005. június) a belga törvény nem tartalmaz általános szabályokat a közvetítésre vonatkozóan. A Belga Hivatalos Közlöny azonban közzé tette a Bírósági Szabályzatról (módosítás) (közvetítés) szóló 2005. február 21-i törvényt. Az egész törvény legkésőbb 2005. szeptember 30-án lép hatályba. A közvetítésről szóló törvény elfogadásáig és hatálybalépéséig mindössze néhány egyedi rendelkezésre támaszkodhatunk. A 2001. február 19-i törvény a családi ügyekkel kapcsolatos közvetítést beillesztette a Bírósági Szabályzatba (Negyedik rész, II. könyv, II. cím, Ib. fejezet). Ezenkívül számos, bíróságon kívüli döntőbizottság jött létre például olyan ügyekben, mint a fogyasztói szerződések (pl. használt járművek) és állami vállalatok (posta, vasutak).

Lehetnek olyan szerződési rendelkezések, amelyek kikötik, hogy a szerződéssel kapcsolatos vitákat a bíróság elé történő terjesztést megelőzően ADR-re utalják. Kötelező erejűek-e az említett rendelkezések az érintett két félre nézve az ilyen típusú ADR esetében?

A szerződésekre vonatkozó általános törvény alapján a szerződés érvényes rendelkezései kötelező erejűek a felekre nézve, és azok megsértése esetén a mulasztást elkövető fél perbe vonható.

Hogyan biztosítható, hogy az igénybe vett ADR az igazságszolgáltatás által megkövetelt mértékben megbízható? És főleg hogyan biztosítható az, hogy a tárgyalásokat bizalmasan kezelik?

A közvetítésről szóló új törvény hatálybalépéséig a családi ügyek kivételével a közvetítésre kizárólag a közvetítői szervezetek saját szabályzata irányadó.

Szükséges-e jogi tanácsot kérni? Milyen szerepet tölt be a jogász az ilyen típusú ADR esetében?

Ügyvédek és szakértő tanúk gyakran részt vesznek a közvetítési eljárásban, de ez nem kötelező.

Végrehajtható-e az ilyen típusú ADR távolról, elsősorban elektronikus eszközökkel?

Ez a közvetítői szervezettől függ (lásd alább).

Ingyenes-e az ilyen típusú ADR? Ha nem, hogyan oszlanak meg a költségek? Lehet-e költségmentességet szerezni? (lásd a Legal aid - general information (Költségmentesség – általános információk) témát)

Ez a közvetítői szervezettől függ (lásd alább).

Ha ilyen típusú ADR-t vesz igénybe, de nem sikerül rendezni a vitát, van-e még lehetőség bírósághoz fordulni?

Minden esetben van lehetőség döntőbírósághoz vagy bírósághoz fordulni, ha a közvetítés nem éri el a kívánt eredményt, amelyek az Alkotmány értelmében kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a polgári ügyekkel kapcsolatos jogviták rendezése és végrehajtható végzések kiadása tekintetében (az Alkotmány 144. cikke).

Ha ilyen típusú ADR-t vesz igénybe, és sikerül is rendezni a vitát, milyen formában kerül sor a megállapodásra?

A sikeres közvetítés eredménye békés rendezés, ami tulajdonképpen egy új szerződés. Ha valamelyik fél nem tartja magát a rendezéshez, a megrövidített fél nem érvényesítheti a rendezést, mint egy döntőbírósági végzést vagy egy bírósági határozatot, hanem először döntőbírósági vagy bírósági eljárást kell indítania.

(forrás: VERBIST, H., DE VUYST, B, Arbitrage en alternative dispute resolution in België: een overzicht van de in België aanwezige arbitrage- en mediatie-instellingen en ombudsdiensten, Arbitrage et modes alternatifs de règlement des conflits en Belgique: une étude des institutions d'arbitrage et de médiation et des services d'ombudsman présents en Belgique, Brugge, Die Keure, 2002., 536. o.)

A legtöbb esetben igénybe lehet venni az alternatív vitarendezést. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a különböző helyzeteket, amelyekben a következőkhöz lehet fordulni:

Megjegyzés:

Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Bizonyos szervezetek teljesen magánjellegűek. Egyesek magánstátusuk elvesztése nélkül kapnak állami támogatást. Mások hivatalos szervnek számítanak (pl. az ombudsmanok).

1. Általános közvetítői szervezetek

1.1. Belga Döntőbírói és Közvetítői Központ (CEPINA - - )

Feladat

A CEPINA független országos szervezet, amelynek tevékenysége valamennyi ágazatra kiterjed, és tagjai közé vállalatvezetők, vállalati jogászok, ügyvédek és egyetemi tanárok tartoznak, akik a következő célok elérését tűzték ki:

• a közvetítés tanulmányozása és előmozdítása;
• közvetítéssel kapcsolatos tudományos eszmecserék szervezése;
• a közvetítés gyakorlati eseteinek megoldása;
• a közvetítés szabályainak létrehozása és terjesztése;
• hozzáértő, elkötelezett és független közvetítők kijelölése;
• az eljárások irányítása – ahol szükséges – a jogi vagy anyagi nehézségekre vonatkozó olyan megoldások felajánlásával, amelyek a leginkább megfelelnek a felek szándékainak.

A viták jellege: polgári és üzleti

Közvetítési eljárás – a CEPINA nem tölt be közvetítői szerepet, és nem akkreditál közvetítőket. A CEPINA arra törekszik, hogy az adott ügy egyedi jellegét figyelembe véve a legmegfelelőbb személyt jelölje ki közvetítőnek. A közvetítőket a CEPINA átalánydíjszabása alapján fizetik.

Lap teteje

Rules (Szabályok)  -  -

1.2. Brüsszeli Üzleti Közvetítői Központ (BBMC - )

Feladat

A Brüsszeli Üzleti Közvetítői Központ a következő célok elérésére törekszik:

• a közvetítés mint az üzleti viták rendezésére vonatkozó eljárás előmozdítása;
• a közvetítés lebonyolításához megfelelő struktúrák biztosítása;
• megfelelő képzés biztosítása az üzleti közvetítői szolgáltatásokat végző személyek számára.

A viták jellege: üzleti ügyekkel kapcsolatosak

Közvetítési eljárás – a BBMC által elismert közvetítők jegyzékének összeállítása, ahonnan a felek közvetítőt választhatnak a vitarendezéshez. A közvetítői szolgáltatásokat óradíjban számolják el.

Lap teteje

Szabályok – közvetítésre vonatkozó szabályok

1.3. Antwerpeni Közvetítői és Döntőbírói Kamara (AKaBa - )

Feladat – a közvetítés megszervezése

A viták jellege – üzleti ügyek

Közvetítési eljárás – az AKaBA által elismert közvetítők jegyzékének összeállítása, ahonnan a felek közvetítőt választhatnak a vitarendezéshez. A közvetítők díjazásra és költségtérítésre jogosultak.

Rules (Szabályok) -

1.4. A fogyasztói jogviták elektronikus rendezése (ECODIR - )

Feladat – Az ECODIR gyors, hatékony és megfizethető szolgáltatással online segítséget nyújt a fogyasztók és vállalkozások számára panaszaik és vitáik megelőzéséhez vagy megoldásához.

Lap teteje

Az ECODIR alkalmazása előnyös a fogyasztók számára, mert hatékony eszközt biztosít vitáik online rendezéséhez. Az ECODIR strukturált tárgyalási (és szükség esetén) közvetítési eljárást alkalmaz – minden esetben bizalmas és biztonságos online környezetben. A rendszer könnyen használható, a felek tartózkodási helyétől függetlenül.

Az ECODIR alkalmazása a vállalkozások számára is előnyös, mert a fogyasztói panaszok és követelések előkészített formában érkeznek be hozzájuk, ami lehetővé teszi, hogy hatékonyabban kezeljék az ügyfélkapcsolatokat. Az ügyfelek pedig előnyben részesítik a hatékony panasz- és vitakezelési eljárásokkal rendelkező vállalkozásokat.

A viták jellege - A vita egy online ügylet következménye. A vitában legalább egy fogyasztó érintett. A vita nem érint jogellenes tartalommal, anyagi kárral, családdal, adózással és szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket.

Közvetítési eljárás – Az ECODIR biztonságos magánjellegű webhelyet biztosít, ahol a vitában érintett felek az ECODIR tárgyalási eljárását alkalmazva kölcsönösen elfogadható megállapodásra juthatnak. Ha mindkét fél beleegyezik, az ECODIR képesített közvetítőjének segítségét kérhetik a vitarendezéshez. A szolgáltatás ingyenes a fogyasztók és a vállalkozások számára is.

Rules (Szabályok)  -

Lap teteje

1.5. Kamer van Arbitrage en Bemiddeling vzw

Feladat – A Döntőbírói és Közvetítői Kamara azt a célt tűzte ki, hogy összefogja a jog különböző területeire szakosodott jogászokat, akik képzettségük, tapasztalataik és szakmai tekintélyük révén feltétlenül hozzáértéssel és emberségesen gyakorolják hivatásukat.

A viták jellege – polgári és üzleti ügyek, valamint építkezések

Közvetítés - a kamara közvetítőkből áll.

A közvetítési eljárás Rules (szabályai) 

1.6. Arbitrage- en Bemiddelingsinstelling (ABI)

Feladat – közvetítői szolgáltatások biztosítása

A viták jellege - üzleti ügyek

Közvetítési eljárás – az ABI foglalkozik közvetítők elismerésével, de nem ad ki jegyzéket a közvetítőkről. A közvetítők díjazását az ABI-n keresztül intézik.

Szabályok – „Eljárási szabályok”

2. Ágazati közvetítői szervezetek

2.1. Verzoeningscommissie Bouw

Feladat – az egyéni ügyfelek (nem vállalkozások), illetve a vállalkozók és az építész közötti viták rendezése.

Lap teteje

A viták jellege – építkezéssel kapcsolatos viták

Közvetítési eljárás – szakértői jegyzék összeállítása, ahonnan a felek szakértőt választhatnak a vitarendezéshez. A szakértőket a felek fizetik; a bizottság nem számít fel költséget.

Szabályok – Procedurereglement van de verzoeningscommissie “Bouw”   (PDF File 52.1 KB)

2.2. Second-hand cars (Használt autókkal) - kapcsolatos vitákkal foglalkozó bizottság

Feladat – Segítségnyújtás azon kereskedők és vásárlók közötti viták rendezéséhez, akik a használt autók esetében a „Federauto-Test-Aankoop / Federauto-Test-Achats ” által javasolt egységes szerződést használják.

A viták jellege – a gépjárművekkel kapcsolatos ügyletek terén kialakuló viták: használt autók, javítások, hivatalos kereskedők és magánszemélyek általi eladások.

Lap teteje

Közvetítési eljárás –a felek választhatnak egy közvetítőt a jegyzékből. A közvetítők csak abban az esetben részesülnek a díjazásban, ha hivatalos szakértőkről van szó.

Szabályok – „A használt járművekre vonatkozó közvetítési eljárások szabályai”

2.3. Centrum Advocaat-Bemiddelaars in Familiezaken (CABF - - - )

Feladat – a családi ügyekkel kapcsolatos, peren kívüli vitarendezés valamennyi formájának előmozdítása, alkalmazása és fejlesztése, számos közvetítési szolgáltatási mód, valamint az alternatív vitarendezési módok alkalmazásával kapcsolatos képzés biztosítása.

A viták jellege – családi viták

Közvetítési eljárás – a felek választhatnak egy elismert közvetítő ügyvédet. Nincs díjazás.

2.4. Association pour la Médiation Familiale (AMF )

Feladat – a családi ügyekkel kapcsolatos közvetítés előmozdítása és megszervezése, valamint az e területet érintő szakmai etikai szabályok megfogalmazása.

Lap teteje

A viták jellege - családi viták

Közvetítési eljárás - a felek választhatnak egy elismert közvetítő ügyvédet. A felek állják a közvetítő díjazását.

2.5. A bankszektorral foglalkozó ombudsman - -

Feladat – A bankszektorral foglalkozó ombudsman olyan pártatlan közvetítő, aki magánszemélyeknek segít megoldani a bankjukkal, tőzsdeügynökükkel, vagyonkezelőjükkel, befektetési tanácsadójukkal és hitelintézetükkel kapcsolatos problémákat.

A viták jellege – pénzügyi

Közvetítési eljárás - Az ombudsman jogilag nem kötelező erejű véleményt ad ki az eléterjesztett problémával kapcsolatban. Költségmentes.

2.6. Ombudsman for the insurance industry (A biztosítási ágazattal foglalkozó ombudsman) -

Feladat - Az ombudsman feladata, hogy megvizsgálja a vitákat és közvetítsen az ügyfél (bármilyen minőségben) és a biztosítótársaság, a közvetítő vagy a Datassur  -  között.

Lap teteje

A viták jellege – viták az ügyfelekkel a biztosítási ágazatban

Közvetítési eljárás - Az ombudsmanhoz írásban kell fordulni. Az ombudsman a lehető leghamarabb, de mindenképpen hat hónapon belül indokolt írásos véleményt ad ki. Költségmentes.

Szabályok – Charter Alapszabály - Bevoegdheden  -

2.7. Ombudsmen for public services (A közszolgáltatásokkal foglalkozó ombudsmanok) -

A Postánál, a Vasutaknál, a Távközlési és Biztosítási Felügyeletnél (CDV)

2.8. Ombudsmen for public authorities (A közigazgatási szervekkel foglalkozó ombudsmanok) -

Szövetségi Kormányzat, flamand és vallon regionális kormányzatok, francia nyelvű közösség, valamint egyes belga városok

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 09-11-2006