Európai Bizottság > EIH > Alternatív vitarendezési szabályok > Ausztria

Utolsó frissítés: 30-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Alternatív vitarendezési szabályok - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

Először is, általánosságban az alternatív vitarendezés mely típusait alkalmazzák Ausztriában? Először is, általánosságban az alternatív vitarendezés mely típusait alkalmazzák Ausztriában?
A. Választottbíróságok A.
B. Békéltető testületi eljárások lakásügyi jogvitákban B.
C. Mediáció polgári jogi ügyekben (különösen családjogi ügyekben) C.
D. Békéltető testület eljárása távközlési ügyekben D.
E. Helyi önkormányzati mediációs irodák E.
F. Az ügyvédi kamarák választottbíróságai és békéltető központjai F.

 

Először is, általánosságban az alternatív vitarendezés mely típusait alkalmazzák Ausztriában?

Általánosságban a peren kívüli vitarendezési eljárások két formáját, a törvényben intézményesített és a törvényben nem szabályozott formát különböztetjük meg.

A törvényben szabályozott vitarendezési eljárásokhoz tartoznak többek közt a „praetori” egyezségek, mely esetben az eljárás a bíróság előtt és közreműködésével zajlik, de a bíróság döntése nélkül zárul le. Az osztrák polgári eljárásjogi törvény szerint a praetori egyezség előfeltétele a perindítás szándéka egy ténylegesen létező jogvitával kapcsolatban, amit akként oldanak meg, hogy a felek egyike a bíróság segítségét kéri a konfliktus békés, a bíróság segítségével és tanácsai alapján történő rendezéséhez.

A viták peren kívüli rendezésének másik lehetséges módja a végrehajtható közjegyzői okirat kiállítása. Egyéb, törvényben szabályozott, peren kívüli eljárásokról - mint amilyenek például a választottbíróságok, lakásügyi békéltető testületek, polgári jogi ügyekben (elsősorban családjogi ügyekben) való mediáció, távközlési ügyekben eljáró békéltető testületek és a helyi önkormányzati mediációs irodák - további információk az A)-E) pont alatt szerepelnek. A fenti testületeken felül, egyes szakmai szervezetek - például az ügyvédek, közjegyzők, orvosok és mérnökök - képviselői közvetítőként járnak el a tagjaik között felmerült vitákban, illetve a tagok és ügyfeleik között felmerült vitákban. Az osztrák ügyvédi kamara választottbíróságairól és békítő testületeiről az F) pontnál található bővebb információ.  

Lap tetejeLap teteje

A fenti törvény által szabályozott eljárásokon felül léteznek más, törvényben nem szabályozott, peren kívüli vitarendezési, illetve permegelőző eljárások, elsősorban fogyasztókkal kapcsolatos ügyekben. Ide tartoznak a szakmai és kereskedelmi kamarák informális panaszirodái, a kereskedelmi kamara békéltető bizottságai, a Fogyasztóvédelmi Egyesület részvételével működő békéltető tanácsok, az orvosi műhiba-ügyekben működő békéltető iroda stb. A fogyasztóvédelemről bővebb információt és a bírósági szervezeten kívüli intézmények listáját és leírását az Európai Bizottság honlapján lehet találni. (http://ec.europa.eu/consumers/redress/out_of_court/adrdb_en.htm English).

Ausztriában 2003. március 1. óta az osztrák „.at” végződésű domain nevekkel kapcsolatos viták rendezése céljából is működik békéltető testület. Ezek a jogviták a „.at” végződésű domain-nevek tulajdonjogával kapcsolatosak, különösen a névhasználati jogokkal és azonosító kódokkal, védjegyekkel, szellemi alkotásokhoz fűződő jogokkal és versenyjogi kérdésekkel kapcsolatban merülnek fel. Ezzel kapcsolatban további információt (német vagy angol nyelven) ezen a honlapon Deutsch - English találhat.

Lap tetejeLap teteje

Létezik egy „internet-ombudsman” is, aki az internetes vonatkozású ügyekben a „forum shopping”-gal - azaz az eljárásra joghatósággal rendelkező országnak a felek érdekeinek megfelelő kiválasztásával - kapcsolatban felmerülő jogvitákkal és panaszokkal kapcsolatban jár el. Az ombudsman szolgáltatásai éves tagsági díj (jelenleg 25 EUR) ellenében vehetők igénybe. További információt (német vagy angol nyelven) ezen a honlapon Deutsch találhat.

A. Választottbíróságok

Az ausztriai székhelyű választottbíróságok eljárására az osztrák polgári eljárásjogi törvény 577-618. cikkei irányadók. A törvény megállapítja a választottbírósági eljárás általános szabályait, melyek a tisztán belföldi és nemzetközi eljárásokban csakúgy, mint a kereskedelmi és egyéb ügyekben egyaránt alkalmazandók. Különös szabályok vonatkoznak a fokozottabb védelmet igénylő csoportokra, mint például a fogyasztókra vagy a munkavállalókra.

Alapvetően bármely olyan vagyonjogi ügyben lehetőség van a választottbírósági megállapodásra/választottbírósági eljárás kikötésére, amelyben a rendes bíróság eljárhat. A nem kizárólagosan vagyonjogi jogvitákban választottbíróság akkor járhat el, ha a felek készek arra, hogy egyezséget kössenek. Ettől függetlenül bizonyos jogterületeken - elsősorban családjogi és lakásügyekben - a választottbírósági eljárás objektíve kizárt.

Lap tetejeLap teteje

A felek kizárólag erre vonatkozó megállapodás alapján fordulhatnak választottbírósághoz. A választottbírósági megállapodásban meg kell jelölni, hogy az mely konkrét jogvitára, vagy mely konkrét jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitára vonatkozik.

A választottbírósági ügyekben a felek autonómiája széleskörű. A felek szabadon dönthetik el, hogy az eljárást a saját maguk által meghatározott eljárási szabályok, vagy valamely konkrét eljárási szabályzat alapján folytatják le, kivéve, ha ez valamely kötelezően alkalmazandó rendelkezésbe ütközik. A feltétlenül alkalmazandó rendelkezések körébe tartozik például a felekkel szembeni tisztességes eljárás elve és a felek meghallgatásának követelménye. A fél nem fosztható meg azon jogától, hogy az általa választott képviselővel járjon el.

Az eljárás rendszerint a választottbíróság ítéletével zárul, amelynek ugyanaz a célja és a joghatása, mint egy rendes polgári jogi ügyben meghozott bírósági ítéletnek. Az ítélet a feleknek való kézbesítéssel jogerőre emelkedik, és a kikötött (teljesítési) határidő lejártával végrehajthatóvá válik. A választottbírósági ítélet végrehajtható okirat, mely alapján szükség esetén a végrehajtás bíróság által elrendelhető.

A polgári eljárásjogi törvényben meghatározott és felsorolt bizonyos esetekben a fél a (rendes) bíróság előtt keresettel élhet a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt - erről a jogáról a fél nem mondhat le. Ilyen eset például, ha megsértették a félnek a bírósági tárgyaláshoz való jogát / ha a felet a bíróság nem hallgatta meg, ha a fél a választottbírósági út igénybe vételébe érvényesen nem egyezett bele, ha a választottbíróság eljárása kötelezően alkalmazandó választottbírósági eljárási szabályba és az eljárásjogi közrendbe/alapelvekbe ütközött, ha a jogvita objektíve nem tartozott választottbírósági útra, továbbá az anyagi jogi közrend megsértése.

Lap tetejeLap teteje

Hasznos linkek

  • Ausztria törvényei Deutsch - English a szövetségi jogi információs rendszerben
  • osztrák (szövetségi) Igazságügyi Minisztérium Deutsch - English - français
  • az osztrák kereskedelmi kamara állandó választottbírósága Deutsch - English

B. Békéltető testületi eljárások lakásügyi jogvitákban

A közhasznú lakásszövetkezetekről (Wohnungsgemeinnützigkeitsgesetz) szóló törvény vagy a 2002. évi lakástulajdonra vonatkozó törvény egyes nem peres útra tartozó jogviták esetében kötelezővé teszi a helyi önkormányzati békéltető eljárások azt megelőzően történő kezdeményezését, hogy a fél bírósághoz fordulna, ha az érintett helyi önkormányzatnál működik bérleti jogvitákkal foglalkozó békéltető testület. Jelenleg a Graz, Innsbruck, Klagenfurt, Leoben, Linz, Mürzzuschlag, Neunkirchen, Salzburg, St. Pölten, Stockerau és Bécs területén lévő helyi önkományzatoknál működnek ilyen testületek.

Lap tetejeLap teteje

A (lakás)bérleti jog rendelkezik például a fenntartási/állagmegőrző és felújítási munkákról, a felek bérleti díjra vonatkozó megállapodásának jogszerűségéről vagy a fenntartási költségek megosztásáról.

Ezekben az eljárásokban kötelező békéltető tanácshoz fordulni, ha a bérlemény olyan helyi hatóság illetékességi területén található, ahol működik ilyen békéltető tanács. Ezekben az ügyekben tehát a felek csak akkor fordulhatnak bírósághoz, ha ezt megelőzően igénybe vették a helyi hatóság békéltető tanácsának eljárását, és a békéltető tanács az ügyben már döntést hozott, vagy ha az eljárás három hónap alatt nem fejeződött be.

A békéltető tanács eljárása főszabály szerint nem nyilvános. Az ügy irataiba kizárólag a felek tekinthetnek be. Ezen felül az iratbetekintési jog bizonyos iratokra nem terjed ki. Nem terjed ki azokra az iratokra, melyek tartalmának megismerése a felek valamelyikének vagy harmadik személynek jogos érdekét sértheti, és akkor sem gyakorolható, ha ez a helyi hatóság feladatát veszélyeztetné, vagy ellentétes lenne az eljárás céljával.

A jogi képviselet megengedett, de nem kötelező.

Az indítványok, kérelmek, értesítések, panaszok és más beadványok bármilyen rendelkezésre álló technikai eszköz útján megküldhetők, akár távirat, telex, automatikus adattovábbítás vagy bármely más technikai eszköz útján is. A beadványok elektronikus formában is benyújthatók, ha az adott békéltető tanács rendelkezik az ehhez szükséges technikai eszközökkel.

Mindamellett a legtöbb esetben tárgyalás tartására van szükség. Ezen a feleknek személyesen (és nem pusztán jogi képviselőjük útján) kell megjelenniük, mivel ez önmagában is elősegíti a vita békés rendezését. Ez általában nem ütközik nehézségekbe, mivel az eljárás azon helyi hatóság békéltető tanácsa előtt zajlik, amelynek területén a bérlemény is található.

Lap tetejeLap teteje

A békéltető tanács eljárása bérleti ügyekben ingyenes.

Ha a vita békés rendezésére irányuló kísérlet sikertelen marad, a békéltető tanács a kérelmet elbírálja. Ha a békéltető tanács határozatával a felek valamelyike nem elégedett, a határozat kézhezvételétől számított négy héten belül kérheti, hogy az ügyet a bírósághoz tegyék át. Az ügy bírósághoz való áttételével a békéltető tanács határozata hatályát veszíti. A felek bármelyike bírósághoz fordulhat akkor is, ha a békéltető tanács eljárása három hónapon belül nem fejeződik be. Amint a fél ilyen tartalmú kérelmét szabályosan előterjesztette, a békéltető tanács az előtte folyamatban lévő eljárást köteles felfüggeszteni.

Ha a békéltető tanács határozatának kézhezvételétől számított négy héten belül a felek egyike sem fordult bírósághoz, a békéltető tanács határozata jogerőre emelkedik, és végrehajtási jogcímnek minősül. Ezt követően nem lehetséges az adott jogvitát bírósági útra terelni, innentől kezdve csak a végrehajtási eljárásban igénybe vehető fellebbezés vagy más jogorvoslat áll a felek rendelkezésére.

Hasznos linkek

  • Bécs város önkormányzata Deutsch - English
  • Graz - living and travelling in the city Deutsch - English

C. Mediáció polgári jogi ügyekben (különösen családjogi ügyekben)

Ilyen esetekben a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó konfliktusok megoldásáról van szó. A polgári ügyekben való mediációról szóló törvény (Zivilrechts-Mediations-Gesetz, BGBl I 2003/29) részletesen szabályozza a rendes polgári jogi bíróságok hatáskörébe tartozó jogviták mediáció útján való rendezésének szabályait. E törvény értelmében mediációról csak elfogadott módszereket alkalmazó, szakképzettséggel rendelkező mediátor esetében beszélhetünk.

Lap tetejeLap teteje

A mediátor számára a törvény előírja, hogy köteles pártatlan maradni és különös gondossággal ügyelni arra, hogy eljárása során egyik felet se részesítse előnyben (mindegyikükkel szemben elfogulatlannak kell maradnia). Az eljárás menetéről/szerkezetéről általában a vitában részt vevő felek állapodnak meg, és ez a mediációs megállapodásban rögzíti az eljárás alapelveit. Az eljárás során elhangzottakkal kapcsolatban a feleket titoktartási kötelezettség terheli, és a polgári eljárási törvény (ZPO) 320(4) cikke értelmében a mediátor egy későbbi peres eljárásban tanúként nem hallgatható meg/idézhető/vehet részt. A mediátorokat törvény kötelezi a titoktartásra. A titoktartási kötelezettség megsértése esetén büntető eljárás indítható ellenük. Mediátorként csak egy bizonyos jegyzékben szereplő személyek járhatnak el, ezáltal biztosított, hogy a szükséges szakképesítéssel rendelkeznek.

A jogi képviselet nem kötelező, de a felek ellenkező megállapodás hiányában jogi képviselővel is eljárhatnak.

A mediáció célja, hogy a mediátor által alkalmazott kommunikációs technikák segítségével a felek konszenzusra jussanak. Elektronikus kommunikáció útján ezért nehéz lenne a mediáció lefolytatása. A mediátor igénybe vételéhez kötelező költségek kapcsolódnak. A mediátor díjazása nem a jogvita értékétől, hanem a mediátor által ráfordított időtől függ. A mediáció költségeit az általános szabály szerint a felek közösen viselik. A vitában részt vevő felek a költségek megosztásáról/költségviselés arányáról az eljárás során állapodnak meg. Általános szabály szerint nincs ingyenes jogi segítségnyújtás. Családjogi ügyekben az Egészség-, Család-és Ifjúságügyi Minisztérium a család jövedelmétől függően a költségekhez hozzájárulhat.

Lap tetejeLap teteje

Mivel a mediációs eljárás önkéntes, a felek azt bármikor megszakíthatják, és rendes bírósághoz fordulhatnak. A polgári ügyekben való mediációról szóló törvény 22. cikke szerint- a mediációval kapcsolatos jogok és követelések világos megfogalmazása érdekében - a mediációs eljárás alatt az elévülési és más jogérvényesítési határidők nyugszanak, ha a mediációs eljárást regisztrált mediátornál kezdeményezték, illetve az bonyolítja le. Következésképpen a törvényes elévülési idő és más hasonló határidők csak az eljárás megszakítása után folytatódnak.

A mediációs eljárás célja, hogy a felek megegyezésre jussanak. Ez a megegyezés bíróság előtt nem érvényesíthető, hanem ez egy megoldási javaslat, amely a bíróság döntésének később alapjául szolgálhat. A felek akkor is bármikor bírósághoz fordulhatnak, ha a mediációs eljárásban kidolgozták a megoldást.

Hasznos linkek

  • Ausztria Deutsch - English törvényei a szövetségi jogi információs rendszerben
  • osztrák (szövetségi) Igazságügyi Minisztérium Deutsch - English - français

D. Békéltető testület eljárása távközlési ügyekben

A testület távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos vitákban jár el. Az eljárást elsősorban számlák vagy költségek kiegyenlítésével kapcsolatos viták esetén veszik igénybe, de az ajánlott szolgáltatások minőségével kapcsolatos panaszok esetén is igénybe vehető. Mind fogyasztók, mind érdekvédelmi csoportok élhetnek panasszal, a békéltetés azonban nem kötelező.

Lap tetejeLap teteje

A vitarendezési eljárás részleteit a 2003. évi távközlésről szóló törvény (TKG 2003) szabályozza. A törvény 122. cikke kötelezi a szabályozási hatóságot a vitarendezési eljárás szabályainak megállapítására.

A vita peren kívüli rendezése csak az összes érintett félnek a békéltető testülethez (RTR-GmbH) benyújtott írásbeli kérelme alapján lehetséges, ha a vita rendezésére tett egyéb kísérletek kudarcot vallottak. Az eljárásban való részvétel minden érintett számára önkéntes, és a tárgyalások bármikor indoklás nélkül megszakíthatók.

A kérelmezőket az eljárás bármely szakaszában ügyvéd vagy más, bizalmukat élvező személy képviselheti. A távközlési szolgáltatók kérés esetén kötelesek felhatalmazni egy név szerint megjelölt személyt, hogy az eljárást lefolytassa, tárgyaljon és a közösen elfogadott megoldásban megállapodjon.

A felek álláspontjukat írásban vagy elektronikus formában adhatják elő, ez vonatkozik az iratok továbbítására is. A békéltető testület a mindkét fél által előadott érvek és egy műszaki szakértő szakvéleménye alapján kidolgoz egy megoldási javaslatot, amelyet a felek meghatározott időn belül aláírhatnak, és visszaküldhetnek a békéltető testületnek. Ha a felek a megoldási javaslatot nem küldték vissza, a békéltető testület - ha ezt célszerűnek látja, és ha a kérelmező ez ellen nem tiltakozik - szóbeli tárgyalásra idézi a feleket. A békéltető testület ajánlása csak javaslat, és nem hajtható végre. Azonban ha az ajánlást mindkét fél írásban elfogadta, akkor az magánjogi egyezségnek minősülhet.

Lap tetejeLap teteje

A békéltetési eljárás maga ingyenes, azonban ügyvédi költségeit a vitában érintett mindkét fél maga köteles viselni. Ha a kérelmező nem fogyasztó, a békéltető testület kötelezheti az eljárás tényleges költségeinek megfizetésére. A törvény ingyenes jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, azonban bizonyos esetekben a fogyasztók utazási költségeit megtérítik.

A felek az eljárás folyamatban léte alatt, vagy akár annak befejezését követően is bármikor bírósághoz fordulhatnak. Ha a békéltető testületnél a kérelmet előterjesztették, a számlában megjelölt fizetési határidő az eljárás befejezéséig meghosszabbodik.

Hasznos linkek

  • Ausztria Deutsch - English törvényei a szövetségi jogi információs rendszerben
  • A vezeték nélküli kommunikációs és távközlési ügyeket szabályozó Deutsch - English GmbH

E. Helyi önkormányzati mediációs irodák

A helyi önkormányzati irodák helyi szinten létrehozott köztestületek. Döntési jogkörük nincs, feladatuk, hogy megkíséreljék bizonyos viták, például pénzkövetelések, ingó dolgokra vonatkozó követelések, telekhatárviták, tulajdonjogi viták vagy rágalmazással kapcsolatos ügyek megegyezés útján történő rendezését. Az eljárásban való részvétel önkéntes.

Lap tetejeLap teteje

A helyi önkormányzati mediációs irodák felállításáról a tartományi hatóságok rendelkeznek. Jelenleg Ausztriában hat szövetségi tartományban vannak mediációs irodák.

A helyi önkormányzati mediációs iroda rendszerint három, közbizalmat élvező személyből áll, akiket a helyi tanács választ. A törvény rendelkezései szerint, a helyi önkormányzati mediációs irodában lefolytatott vitarendezési eljárásról jegyzőkönyv nem vehető fel.

A felek szabadon dönthetnek arról, hogy az eljárásban személyesen vesznek-e részt, vagy képviselőt hatalmaznak-e meg. A jogi képviselet nem kötelező. A felek nem kötelesek az egyes eljárási cselekményeknél jelen lenni, de távolmaradásukat megfelelő időben kötelesek kimenteni.

A helyi mediációs iroda köteles mindkét felet meghallgatni. Az eljárás szóban folyik: az eljárás elektronikus médiumok útján történő lebonyolítása nem megengedett.

Az eljárás ingyenes.

Ha az egyezségkötési kísérlet nem vezet eredményre, az ügyben a felek (rendes) bírósághoz fordulhatnak. Az eljárás az elévülési és más határidőket nem érinti.

A helyi önkormányzati mediációs iroda közreműködésével megkötött egyezség hatálya a perbeli egyezség hatályával azonos, így az a bírósági végrehajtási eljárás szabályai szerint végrehajtható.

F. Az ügyvédi kamarák választottbíróságai és békéltető központjai

Az ügyvédi kamarák választottbíróságaihoz és békéltetőközpontjaihoz fordulhatnak mindazok, akik polgári jogi, kereskedelmi vagy gazdasági jogi vitájukat és bérleti jogviszonnyal kapcsolatos vitájukat peren kívül kívánják rendezni. Az eljárás igénybevétele önkéntes.

Lap tetejeLap teteje

Az osztrák ügyvédi kamarák a választottbírósági és békéltető eljárásokra vonatkozóan önálló eljárási szabályzattal rendelkeznek, így egy konkrét választottbírósági vagy békéltető központ előtti eljárás mindig az adott kamara szabályzata szerint zajlik. A békéltető eljárást törvény nem szabályozza, a választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban az A) pont alatt talál további információkat.

Azon szerződéses megállapodások, amelyek előírják, hogy a felek kötelesek megkísérelni a vita peren kívüli rendezését, mielőtt bírósághoz fordulnának, a választottbírósági eljárás tekintetében kötőerővel bírnak, a békéltetési eljárás vonatkozásában azonban nem.

Az osztrák ügyvédi kamarák által felállított békéltető központok és választottbíróságok előtti eljárásokban az ügyvédek békéltetési eljárásban békéltetőként, illetve a választottbírói eljárásban választottbíróként járnak el. A békéltetők és választottbírók feladatukat teljesen függetlenül és pártatlanul, legjobb tudásuk és képességeik szerint, az ügyvédi szakmából eredő kötelezettségeket betartva kötelesek ellátni. Titoktartási kötelezettség terheli őket minden olyan ténnyel vagy adattal kapcsolatban, amely feladatuk ellátása során jutott tudomásukra, és kötelesek bejelenteni bármely olyan körülményt, amely függetlenségüket vagy pártatlanságukat befolyásolhatja.

Bár semmilyen akadálya nincs annak, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárásban jogi képviselő vagy tanácsadó is részt vegyen, ezt a törvény nem teszi kötelezővé. Költségmentesség nincs.

Lap tetejeLap teteje

A békéltetési eljárás költségeit és a békéltető díját az érintett ügyvédi kamarától beszerezhető díjtáblázat alapján állapítják meg. Az általános szabály szerint a felek költségeiket (pl. békéltetői díjak, képviselet és tanácsadás költségei, fordítás és tolmácsolás költségei) maguk viselik, a felek azonban maguk közt szabadon megállapodhatnak a költségek megosztásáról.

A választottbírósági eljárás költségeit és a választottbíró vagy a választottbírók díjazását a választottbírósági díjak alapján állapítják meg. Ezt a jogvita tárgya értékének alapulvételével, az érintett ügyvédi kamara választottbírósági eljárási szabályzatához mellékelt díjtáblázat szerint számítják ki. A költségek megtérítéséről a pernyertesség, illetve pervesztesség függvényében határoznak, kivéve ha a választottbírósági szerződésben vagy választottbírósági kikötésben a felek ettől eltérően állapodtak meg.

Az osztrák ügyvédi kamarák által létrehozott békéltetési központok előtti békéltetési eljárásokban a felek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a békéltető az eljárás eredményét jegyzőkönyvbe foglalja. A megállapodás a feleket köti, de nem végrehajtható. Érvényesítése érdekében állami bírósághoz vagy választottbírósághoz lehet keresettel fordulni. Ezt követően a végrehajtási eljárás szabályai alkalmazhatók.

Az osztrák ügyvédi kamarák választottbíróságainak ítélete a teljesítési határidő leteltét követően végrehajtható. Ezt követően a végrehajtási eljárás szabályai alkalmazhatók. (További információk az A pontnál találhatók).

Hasznos linkek

  • Általános információk elérhetők az osztrák Ügyvédi Kamarák Szövetsége Deutsch honlapján (Szolgáltatások/ választottbíróság), melyről az egyes Ügyvédi Kamarák honlapjai is elérhetők.

« Alternatív vitarendezési szabályok - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság