Állandó tisztviselők

Egyedülálló feladatköre és az általa biztosított multikulturális munkakörnyezet révén az Európai Bizottság a világon működő többi szervezet egyikéhez sem hasonlítható.Mivel a Bizottság tevékenysége számtalan területre kiterjed, az érdeklődők számára – szakterületüktől függetlenül – számos vonzó munkalehetőséget kínál.

A bizottsági tisztviselők rendkívül változatos feladatokat látnak el. Munkakörük alapján két csoportba sorolhatók: az egyik kategóriát az AD-besorolású, a másikat pedig az AST-besorolású tisztviselők alkotják.

Az AD-besorolású tisztviselők kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Unió jogalkotási és költségvetési folyamataiban: összehangolják a tagállamok általános gazdaságpolitikáit, részt vesznek az Unión kívüli országokkal folytatott tárgyalásokban és a közös agrárpolitika irányításában, és biztosítják, hogy a közösségi jogszabályokat a tagállamok egységesen értelmezzék és hatékonyan alkalmazzák. Mivel az Európai Unió sokrétű tevékenységet végez, a jelentkezők arra számíthatnak, hogy már uniós karrierjük kezdetén igen felelősségteljes munkakört töltenek majd be.

Az AST-besorolású tisztviselőkfontos szerepet töltenek be a Bizottság belső irányításában, különösen a költségvetési, pénzügyi, személyzeti, számítástechnikai és könyvtári tevékenységek terén. Ezenfelül segítik számos uniós szakpolitika végrehajtását, titkári és irodai feladatokat látnak el, és biztosítják az igazgatási egységek hatékony működését.

Az állandó tisztviselőket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett nyílt versenyvizsgákon választjuk ki a jelentkezők közül.Nemcsak a Bizottság, hanem a többi európai intézmény számára is az EPSO látja el a személyzet felvételével kapcsolatos feladatokat. A nyílt versenyvizsgákról az érdeklődők az EPSO-honlapon, valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjából tájékozódhatnak.

A sikeres jelentkezéshez – a későbbi beosztástól függetlenül – elengedhetetlen, hogy a pályázó megfelelő képességekkel és ismeretekkel, továbbá kezdeményezőkészséggel és motivációval rendelkezzen.Természetesen csak azok elbírálására kerül sor, akik megfelelnek az adott versenyvizsga kapcsán meghatározott alkalmassági kritériumoknak (képesítések, szakmai tapasztalat stb.), melyeket a Hivatalos Lap tesz közzé

A követelmények szempontjából azok az alkalmassági minimumkövetelmények irányadók, amelyeket a személyzeti szabályzat az AD- és AST-besorolású tisztviselők vonatkozásában megfogalmaz (5. cikk, (3) bekezdés ). A meghirdetett állásokra csak olyan pályázó jelentkezhet, aki európai uniós tagállam állampolgára (noha az uniós bővítésekre történő felkészülés során ez alól egyes esetekben kivételt lehet tenni), teljesítette esetleges katonai szolgálati kötelezettségét, fizikailag alkalmas a feladatra, erkölcsi alkalmasságát igazolni tudja, továbbá egy uniós nyelvet magas szinten, egy másikat pedig kielégítően ismer.

A versenyvizsgák általában kétlépcsősek, írásbeli és szóbeli részből állnak.A pályázók szakismeretükről és készségeikről írásbeli vizsgán számolnak be, melyen feleletválasztós tesztek formájában rendszerint európai integrációval kapcsolatos tudásukat, illetve nyelvi és matematikai-logikai készségeiket is mérik.Az írásbeli vizsgát a felvételi bizottság előtti szóbeli megmérettetés, az interjú követi.Az EPSO honlapja áttekintést ad a meghirdetett és a tervezett versenyvizsgák ütemezéséről. A webhelyen több próbateszt is megtekinthető.

A közép- és felsőszintű vezetői pozíciók betöltését külön versenyvizsgák szolgálják. Bővebben...

Azokat a pályázókat, akik a versenyvizsgák utolsó szakaszán is sikeresen túljutnak, levélben értesítik arról, hogy nevük felkerült a tartaléklistára – szükségleteiknek megfelelően az intézmények erről a listáról választhatják ki leendő munkatársaikat.A tartaléklistákat az Európai Unió Hivatalos Lapja teszi közzé.A listára felkerült sikeres pályázókat mindazok a bizottsági szolgálatok megkereshetik, amelyek a náluk megüresedett állásokat kívánják betölteni.

A különböző bizottsági osztályok első körben a belső pályázók jelentkezését tekintik át, majd a tartaléklistán szereplő jelöltek közül keresnek megfelelő munkatársat. A pályázókat arra bátorítjuk, készítsék el önéletrajzukat elektronikus formában az EU CV online alkalmazás segítségével. Annak érdekében, hogy a megadott adatok mindig megfeleljenek az aktuális helyzetnek, azt tanácsoljuk, frissítsék önéletrajzukat rendszeresen.

Azokat a jelölteket, akik önéletrajzi adataik alapján megfelelni látszanak a követelményeknek, a kérdéses részleg interjúra hívja.A pályázóknak orvosi ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt hivatalosan a Bizottság alkalmazásába állnának. A vizsgálatot az intézmény egészségügyi szolgálata végzi el.

Végezetül a sikeres pályázók hivatalos állásajánlatot kapnak, melyben a Személyi Állományi és Igazgatási Főigazgatóság igazolja, hogy a jelöltet a Bizottság felvette alkalmazottai közé.

Az a tény, hogy a pályázó felkerült a tartaléklistára, önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a jelöltet az uniós intézmények egyike felveszi állandó tisztviselői közé.A tartaléklisták rendszerint egy vagy két évig maradnak érvényben.

Besorolás és előmenetel

A Bizottság besorolási rendszere 16 besorolási fokozatból álló illetménytáblázaton alapul. Az illetménytáblázatban az AST-besoroláson belül 11 (1–11.), az AD-besoroláson belül pedig 12 (5–16.) fokozatot különböztetünk meg.

Az Unió általában az AD 5–8, illetve az AST 1–4 besorolási fokozatú beosztások betöltésére hirdet meg versenyvizsgákat.Az újonnan felvett tisztviselőket a Bizottság abba a besorolási fokozatba nevezi ki, amelyet a versenyvizsga-kiírás feltüntetett.

Mindegyik besorolási fokozat öt fizetési fokozatból áll; a tisztviselők automatikusan lépnek előre egyik fizetési fokozatból a másikba a Bizottságnál eltöltött szolgálati idejüknek megfelelően.Kétévente a tisztviselőket magasabb fokozatba sorolják egészen addig, míg magasabb besorolási fokozatba nem lépnek, vagy el nem érik a besorolási fokozaton belüli legmagasabb fizetési fokozatot.A legmagasabb besorolási fokozaton (AD 16) belül – az intézménynél eltöltött szolgálati idő függvényében – csak három fizetési fokozat létezik.

Az újonnan felvett tisztviselők rendszerint annak a besorolási fokozatnak az első fizetési fokozatában kezdik meg tevékenységüket, melybe kinevezték őket.Ugyanakkor azonban a felvételnél figyelembe veszik a pályázó szakmai tapasztalatát, amennyiben az meghaladja a versenyvizsga-kiírásban meghatározott minimumkövetelményt. Így egyes esetekben az újonnan kinevezett tisztviselőket már automatikusan a második fizetési fokozatba sorolják be. További információk: személyzeti szabályzat – 32. cikk .

A kezdő bizottsági tisztviselőknek kilenc hónapos próbaidőt kell letölteniük. Az időszak leteltével teljesítményükről jelentés készül.Ha próbaidejüket sikeresen teljesítik, a Bizottság beiktatja őket a tisztviselők sorába.A többi tisztviselőhöz hasonlóan teljesítményüket a továbbiakban is rendszeresen kiértékelik. Erre a célra szolgál az évente elvégzett személyzeti értékelés (CDR), amely közvetlenül befolyásolja a tisztviselő előmenetelét, ideértve az illetménytáblázat következő besorolási fokozatába történő előrelépést.

A Bizottság nagy hangsúlyt helyez az élethosszig tartó tanulásra, s ennek jegyében az értékelési folyamat keretében a tisztviselők felettesükkel közösen „személyes képzési térképet” állítanak össze egyéni igényeik és szükségleteik alapján.

Az AST-besorolású bizottsági tisztviselők hivatalos eljárás révén átkerülhetnek az AD-besorolású tisztviselők csoportjába. Ennek keretében azok a tisztviselők, akik bizonyították, hogy el tudják látni az AD-besorolású tisztviselők munkakörébe tartozó feladatokat, kötelező képzési programokon vesznek részt, melyek végén záróvizsgát tesznek.Ha sikeresen leteszik a vizsgát, jelentkezhetnek az általuk kiválasztott AD-besorolású beosztásokra.

Fizetések és egyéb juttatások

Az alábbiakban áttekintést adunk a főbb bizottsági juttatásokról.Pontosabb ismertetés a személyzeti szabályzatban olvasható.

Fizetés
A bizottsági alkalmazottak havi alapfizetése 2300 és 16 000 euró között mozog. Az előbbi az újonnan felvett AST 1-es besorolási fokozatú alkalmazottak, míg az utóbbi a legfelső, azaz az AD 16-os besorolási fokozatú beosztást betöltő, 4 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkatársak havi alapilletményének felel meg.

Az egyes besorolási fokozatokat a teljesített szolgálati idő függvényében öt fizetési fokozat alkotja.Az alapfizetéseket a Bizottság minden évben kiigazítja annak megfelelően, mekkora az infláció és a fizetések vásárlóereje az európai uniós tagországokban.Az illetménytáblázatot a személyzeti szabályzat 66. cikke ismerteti részletesen.

Az alapilletmény csak kiindulópontul szolgál.A ténylegesen kézhez kapott összeg kiszámítása érdekében az alapilletményhez hozzá kell adni mindazokat az illetményeket, melyekre a tisztviselő jogosult, és le kell belőle vonni a szociális biztonsági járulékokat (nyugdíj, egészség- és balesetbiztosítás) és az adókat (jövedelemadó és az uniós alkalmazottak által befizetett uniós hozzájárulás).Az alábbiakban mindezekről részletesebb tájékoztatás olvasható.

Juttatások
Azok a tisztviselők, akik hazájukat hátrahagyták, hogy az Európai Bizottságnál munkát vállaljanak, külföldi munkavégzési támogatásra jogosultak, melynek összege alapilletményük 16%-a.

Családi helyzetük függvényében a bizottsági tisztviselők családi támogatásokban is részesülnek. Ezek közé tartozik a háztartási támogatás, az eltartott gyermek után nyújtott támogatás, az iskoláztatási támogatás és az óvodai támogatás. A fentiekben felsorolt juttatások arra szolgálnak, hogy segítségükkel a közösségi intézményben dolgozó tisztviselők könnyebben tudják fedezni családjuk eltartásának költségeit. További információk: személyzeti szabályzat (62–71. cikk és VII. melléklet ).

Nyugdíj
Az uniós tisztviselők a nyugdíjjogosultságot 63 éves korukban szerzik meg, azonban lehetőségük van arra, hogy 55 éves kortól csökkentett nyugdíj mellett korengedménnyel nyugdíjba menjenek, illetve hogy 67 éves korukig tovább dolgozzanak. Kérdések és válaszok

A nyugdíj összege az utolsó alapilletmény meghatározott százalékának felel meg. A tisztviselők minden évben 1,9%-os nyugdíjjogosultságot szereznek. Nyugdíjuk összege legfeljebb 70%-át teheti ki utolsó alapilletményüknek. További információk: személyzeti szabályzat (77–84. cikk és VIII. melléklet ).

A munkavállalók kérhetik, hogy korábbi munkaviszonyuk során – munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként – szerzett nyugdíjjogosultságukat beszámítsák.Arra is módjuk van, hogy az Európai Bizottságnál szerzett nyugdíjjogosultságaik más nyugdíjalapba történő átvitelét kérelmezzék. További információk: személyzeti szabályzat (VIII. melléklet 11. és 12. cikke ).

Munkaviszonyuk során a tisztviselők alapilletményük 10,25%-át fizetik be nyugdíjjárulékként.

Betegbiztosítás
Az Európai Bizottság tisztviselői és családtagjaik jogosultak az Európai Közösségek közös betegbiztosítási rendszerének juttatásaira. A rendszer a legtöbb kezelés esetében 80%-os térítési arányt alkalmazva (meghatározott maximumértékig) fedezi a felmerülő költségeket.A biztosítás magában foglalja továbbá a balesetbiztosítást és a foglalkozási megbetegedések elleni biztosítást is.

A közös betegbiztosítási rendszer bevételeit a bizottsági tisztviselők által befizetett járulékok adják, melyek havi alapilletményük mintegy 2%-ának felelnek meg.

Megelőzés céljából a tisztviselőknek minden évben egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük. További információk: személyzeti szabályzat (72–76. cikk ).

Adók
Az európai köztisztviselők fizetése hazájukban jövedelemadó-mentességet élvez.A Bizottság által folyósított fizetés után azonban a tisztviselőknek közösségi adót kell fizetniük, mely közvetlenül az Európai Unió költségvetésébe folyik be.A közösségi adó progresszív adónem, összege az adóköteles jövedelem 8–45%-át teszi ki. Ezenfelül a közösségi tisztviselőknek 2012-ig különleges uniós hozzájárulást kell fizetniük. (Lásd: (személyzeti szabályzat – 66. cikk ).

Szabadságok és távollétek
A bizottsági tisztviselők 24 munkanap éves szabadságra jogosultak. Ezenfelül utazási idő címén további szabadnapokat kaphatnak a hazájuk és a munkahelyük székhelyéül szolgáló ország közötti utazás céljára. Az éves szabadságon túlmenően külön szabadság is kérelmezhető házasságkötés, gyermekszülés és költözés céljára, illetve hozzátartozók súlyos betegsége és elhalálozása stb. esetén. Különleges esetekben fizetés nélküli szabadság is igényelhető személyes okokból kifolyólag. További információk: személyzeti szabályzat (57–61. cikk és V. melléklet ).

A hivatás és a magánélet összeegyeztetése
A Bizottság számos intézkedés révén kívánja elősegíteni, hogy alkalmazottai kiegyensúlyozott szakmai, magán- és családi életet éljenek. Ezek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy a bizottsági tisztviselők részére szülői és rendkívüli szabadságot, megfelelő gyermekgondozási és iskolai létesítményeket, továbbá korszerű munkaidőrendszereket biztosítsanak.

Az intézkedések nagy részének bevezetésére, illetve továbbfejlesztésére az új személyzeti szabályzatnak köszönhetően került sor, mely 2004 májusában lépett hatályba.Különösen fontos, hogy az új személyzeti szabályzat értelmében az anyák 20 hét szülési, az apák pedig 10 nap apasági szabadságra jogosultak teljes fizetés mellett, gyermekenként pedig 6 hónap szülői szabadság vehető igénybe, melynek során az alkalmazott havi juttatásban részesül.

További információk: személyzeti szabályzat (57–61. cikk és IVa–V. melléklet ).

A Bizottság holisztikusan közelíti meg a jó munkahelyi közérzet kérdését:az alkalmazottak és családtagjaik részére számos szabadidős, sportolási és kulturális lehetőséget – köztük atlétikai, tánc-, színházi és művészeti klubfoglalkozásokat és nyelvi programokat – biztosít.