Navigációs útvonal

Állandó tisztviselők

Az állandó tisztviselők feladatai

Egyedülálló feladatköre és az általa biztosított multikulturális munkakörnyezet révén az Európai Bizottság a világon működő többi szervezet egyikéhez sem hasonlítható. Mivel a Bizottság tevékenysége számtalan területre kiterjed, az érdeklődők számára – szakterületüktől függetlenül – számos vonzó munkalehetőséget kínál.

A bizottsági tisztviselők rendkívül változatos feladatokat látnak el. Munkakörük alapján három csoportba sorolhatók: az egyik kategóriát az AD-besorolású tanácsosok, a másikat az AST-besorolású asszisztensek, a harmadikat pedig az AST/SC-besorolású titkárok és irodai alkalmazottak alkotják.

Az AD-besorolású tanácsosok kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Unió jogalkotási és költségvetési folyamataiban: összehangolják a tagállamok általános gazdaságpolitikáit, részt vesznek az Unión kívüli országokkal folytatott tárgyalásokban és a közös agrárpolitika irányításában, és biztosítják, hogy az uniós jogszabályokat a tagállamok egységesen értelmezzék és hatékonyan alkalmazzák.  Mivel az Európai Unió sokrétű tevékenységet végez, a jelentkezők arra számíthatnak, hogy már uniós karrierjük kezdetén igen felelősségteljes munkakört töltenek majd be.

Az AST-besorolású asszisztensek fontos szerepet töltenek be a Bizottság belső irányításában, különösen a költségvetési, pénzügyi, személyzeti, számítástechnikai és könyvtári tevékenységek terén. Ezenfelül segítik számos uniós szakpolitika végrehajtását.

Az AST/SC-besorolású titkárok és irodai alkalmazottak fontos titkári és irodai feladatokat látnak el, és biztosítják az igazgatási egységek hatékony működését.

Az állandó tisztviselők felvétele

Az állandó tisztviselőket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett nyílt versenyvizsgákon választjuk ki a jelentkezők közül. Nemcsak a Bizottság, hanem a többi európai intézmény számára is az EPSO látja el a személyzet felvételével kapcsolatos feladatokat. A nyílt versenyvizsgákról az érdeklődők az EPSO-honlapon, valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjából tájékozódhatnak.

A nyílt versenyvizsgák különböző vizsgákból és értékelő gyakorlatokból állnak, amelyek segítségével a pályázók szakmai készségeikről és alapkompetenciáikról adhatnak számot. A teljes kiválasztási eljárás általában 5–9 hónapot vesz igénybe attól fogva, amikor a versenyvizsga-felhívás megjelenik. A meghirdetett és a tervezett versenyvizsgák ütemezéséről az EPSO honlapja ad áttekintést. A webhelyen több próbateszt is megtekinthető.

A közép- és felsőszintű vezetői pozíciók betöltését külön versenyvizsgák szolgálják. Bővebben...

A sikeres jelentkezéshez – a későbbi beosztástól függetlenül – elengedhetetlen, hogy a pályázó megfelelő képességekkel és ismeretekkel, továbbá kezdeményezőkészséggel és motivációval rendelkezzen. Természetesen csak azok elbírálására kerül sor, akik megfelelnek az adott versenyvizsga kapcsán meghatározott alkalmassági kritériumoknak (képesítések, szakmai tapasztalat stb.), melyeket a Hivatalos Lap tesz közzé.

A követelmények szempontjából azok az alkalmassági minimumkövetelmények irányadók, amelyeket a személyzeti szabályzat az AD-, az AST- és az AST/SC-besorolású tisztviselők vonatkozásában megfogalmaz (5. cikk, (3) bekezdés ). A meghirdetett állásokra csak olyan pályázó jelentkezhet, aki európai uniós tagállam állampolgára (noha az uniós bővítésekre történő felkészülés során ez alól egyes esetekben kivételt lehet tenni), teljesítette esetleges katonai szolgálati kötelezettségét, fizikailag alkalmas a feladatra, erkölcsi alkalmasságát igazolni tudja, továbbá egy uniós nyelvet magas szinten, egy másikat pedig kielégítően ismer.

Jelentkezés

A versenyvizsgán sikeresen megfelelő pályázók tartaléklistára kerülnek, amelyről az intézmények a felmerülő igényeknek megfelelően válogatnak. A tartaléklisták a Hivatalos Lapban jelennek meg. A listára felkerült sikeres pályázókat mindazok a bizottsági szolgálatok megkereshetik, amelyek a náluk megüresedett állásokat kívánják betölteni.

A Bizottság különböző szervezeti egységei első körben a belső pályázók jelentkezését tekintik át, majd a tartaléklistán szereplő jelöltek közül keresnek megfelelő munkatársat. Annak érdekében, hogy a megadott adatok mindig megfeleljenek az aktuális helyzetnek, azt tanácsoljuk, készítsék el önéletrajzukat és rendszeresen frissítsék az EU CV online alkalmazás segítségével.

A tartaléklistán szereplő pályázókat az uniós intézmények valamelyike (a Bizottság) interjúra hívhatja.

A pályázóknak orvosi ellenőrzésen is át kell esniük, mielőtt hivatalosan a Bizottság alkalmazásába állnának.

Végezetül a sikeres pályázók hivatalos állásajánlatot kapnak, melyben a Személyi Állományi és Igazgatási Főigazgatóság igazolja, hogy a pályázót a Bizottság fel kívánja venni alkalmazottai közé. Az a tény, hogy a pályázó felkerült a tartaléklistára, önmagában nem jelent garanciát arra, hogy a jelöltet felveszik az állandó tisztviselők közé. Az általános versenyvizsgákon készült tartaléklisták rendszerint egy évig maradnak érvényben. Más profilok tartaléklistái ennél hosszabb ideig használhatók.

Besorolás, előmenetel és juttatások

Besorolás és előmenetel

A Bizottság besorolási rendszere 16 besorolási fokozatból álló illetménytáblázaton alapul. Az illetménytáblázatban az AST-besoroláson belül 11 (1–11.), az AST/SC-besoroláson belül 6 (1–6.), az AD-besoroláson belül pedig 12 (5–16.) fokozatot különböztetünk meg.

Az Unió általában az AD 5–8, az AST/SC 3, illetve az AST 3 besorolási fokozatú beosztások betöltésére hirdet meg versenyvizsgákat. Az újonnan felvett tisztviselőket a Bizottság abba a besorolási fokozatba nevezi ki, amelyet a versenyvizsga-felhívás feltüntetett.

Mindegyik besorolási fokozat öt fizetési fokozatból áll; a tisztviselők automatikusan lépnek előre egyik fizetési fokozatból a másikba a Bizottságnál eltöltött szolgálati idejüknek megfelelően. Kétévente a tisztviselőket magasabb fokozatba sorolják egészen addig, míg magasabb besorolási fokozatba nem lépnek, vagy el nem érik a besorolási fokozaton belüli legmagasabb fizetési fokozatot. A legmagasabb besorolási fokozaton (AD 16) belül csak három fizetési fokozat létezik.

Az újonnan felvett tisztviselők rendszerint annak a besorolási fokozatnak az első fizetési fokozatában kezdik meg tevékenységüket, melybe kinevezték őket. Ugyanakkor a felvételnél figyelembe veszik a pályázó szakmai tapasztalatát, amennyiben az meghaladja a versenyvizsga-felhívásban meghatározott minimumkövetelményt. Így egyes esetekben az újonnan kinevezett tisztviselőket már automatikusan a második fizetési fokozatba sorolják be. További információk: személyzeti szabályzat – 32. cikk .

A kezdő bizottsági tisztviselőknek kilenc hónapos próbaidőt kell letölteniük. Az időszak leteltével teljesítményükről jelentés készül. Ha próbaidejüket sikeresen teljesítik, a Bizottság beiktatja őket a tisztviselők sorába. A többi tisztviselőhöz hasonlóan teljesítményüket a továbbiakban is rendszeresen értékelik. Erre a célra szolgál az évente elvégzett személyzeti értékelés, amely közvetlenül befolyásolja a tisztviselő előmenetelét, ideértve az illetménytáblázat következő besorolási fokozatába történő előrelépést.

Az AST-besorolású bizottsági tisztviselők hivatalos eljárás révén átkerülhetnek az AD-besorolású tisztviselők csoportjába.  Ennek keretében azok a tisztviselők, akik bizonyították, hogy el tudják látni az AD-besorolású tisztviselők munkakörébe tartozó feladatokat, kötelező képzési programokon vesznek részt, melyek végén záróvizsgát tesznek. Ha sikeresen leteszik a vizsgát, jelentkezhetnek az általuk kiválasztott AD-besorolású beosztásokra.

Fizetések és egyéb juttatások

Az alábbiakban áttekintést adunk a főbb bizottsági juttatásokról. Pontosabb ismertetés a személyzeti szabályzatban olvasható.

Fizetés  
A bizottsági alkalmazottak havi alapfizetése 2300 és 16 000 euró között mozog. Az előbbi az újonnan felvett AST/SC 1-es besorolási fokozatú alkalmazottak, míg az utóbbi a legfelső, azaz az AD 16-os besorolási fokozatú beosztást betöltő, 4 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkatársak havi alapilletményének felel meg.
Az egyes besorolási fokozatokat a teljesített szolgálati idő függvényében öt fizetési fokozat alkotja. Az alapfizetéseket a Bizottság minden évben kiigazítja annak megfelelően, hogy mekkora az infláció és a fizetések vásárlóereje az európai uniós tagországokban. Az illetménytáblázatot a  személyzeti szabályzat 66. cikke  ismerteti részletesen.

Az alapilletmény csak kiindulópontul szolgál. A ténylegesen kézhez kapott összeg kiszámítása érdekében az alapilletményhez hozzá kell adni mindazokat az illetményeket, melyekre a tisztviselő jogosult, és le kell belőle vonni a szociális biztonsági járulékokat (nyugdíj, egészség- és balesetbiztosítás) és az adókat (jövedelemadó és az uniós alkalmazottak által befizetett uniós hozzájárulás). Az alábbiakban mindezekről részletesebb tájékoztatás olvasható.

Juttatások
Azok a tisztviselők, akik hazájukat hátrahagyták, hogy az Európai Bizottságnál munkát vállaljanak, külföldi munkavégzési támogatásra jogosultak, melynek összege alapilletményük 16%-a.

Családi helyzetük függvényében a bizottsági tisztviselők családi támogatásokban is részesülnek. Ezek közé tartozik a háztartási támogatás, az eltartott gyermek után nyújtott támogatás, az iskoláztatási támogatás és az óvodai támogatás. A fentiekben felsorolt juttatások arra szolgálnak, hogy segítségükkel a nemzetközi intézményeknél dolgozó tisztviselők könnyebben tudják fedezni családjuk eltartásának költségeit. További információk: személyzeti szabályzat: (62–71. cikk és VII. melléklet ).

Nyugdíj

A nyugdíjjogosultságot a 2014. január 1-je előtt hivatalban lévő uniós tisztviselők 65 éves korukban, míg a 2014. január 1-je után felvettek 66 éves korukban szerzik meg, azonban lehetőségük van arra, hogy 58 éves kortól csökkentett nyugdíj mellett korengedménnyel nyugdíjba menjenek, illetve hogy 67 vagy kivételes esetben akár 70 éves korukig tovább dolgozzanak.

A nyugdíj összege az utolsó alapilletmény meghatározott százalékának felel meg. A tisztviselők minden évben 1,8%-os nyugdíjjogosultságot szereznek. Nyugdíjuk összege legfeljebb 70%-át teheti ki utolsó alapilletményüknek.  További információk: személyzeti szabályzat: (77–84. cikk és VIII. melléklet ).

A munkavállalók kérhetik, hogy korábbi munkaviszonyuk során – munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként – szerzett nyugdíjjogosultságukat beszámítsák. Arra is módjuk van, hogy az Európai Bizottságnál szerzett nyugdíjjogosultságaik más nyugdíjalapba történő átvitelét kérelmezzék. További információk: személyzeti szabályzat: (11–12. cikk és VIII. melléklet ).

Munkaviszonyuk során a tisztviselők alapilletményük 10,3%-át fizetik be nyugdíjjárulékként.

Betegbiztosítás  
Az Európai Bizottság tisztviselői és családtagjaik jogosultak az Európai Közösségek közös betegbiztosítási rendszerének juttatásaira. A rendszer a legtöbb kezelés esetében 80%-os térítési arányt alkalmazva (meghatározott maximumértékig) fedezi a felmerülő költségeket. A biztosítás magában foglalja továbbá a balesetbiztosítást és a foglalkozási megbetegedések elleni biztosítást is.

A közös betegbiztosítási rendszer bevételeit a bizottsági tisztviselők által befizetett járulékok adják, melyek havi alapilletményük mintegy 2%-ának felelnek meg.

Megelőzés céljából a tisztviselőknek minden évben egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük. További információk: személyzeti szabályzat: (72–76. cikk ).

Adók
Az európai köztisztviselők fizetése hazájukban jövedelemadó-mentességet élvez. A Bizottság által folyósított fizetés után azonban a tisztviselőknek közösségi adót kell fizetniük, mely közvetlenül az Európai Unió költségvetésébe folyik be. A közösségi adó progresszív adónem, összege az adóköteles jövedelem 8–45%-át teszi ki. Emellett 2014 és 2023 között úgynevezett „szolidaritási adót” is kell fizetni (személyzeti szabályzat – 66. cikk ).

Szabadságok és távollétek
A bizottsági tisztviselők 24 munkanap éves szabadságra jogosultak. Ezenfelül utazási idő címén további szabadnapokat kaphatnak a hazájuk és a munkahelyük székhelyéül szolgáló ország közötti utazás céljára. Az éves szabadságon túlmenően külön szabadság is kérelmezhető házasságkötés, gyermekszülés és költözés céljára, illetve hozzátartozók súlyos betegsége és elhalálozása stb. esetén. Különleges esetekben fizetés nélküli szabadság is igényelhető személyes okokból kifolyólag. További információk: személyzeti szabályzat: (57–61. cikk és V. melléklet ).

A hivatás és a magánélet összeegyeztetése
A Bizottság számos intézkedés révén kívánja elősegíteni, hogy alkalmazottai kiegyensúlyozott szakmai, magán- és családi életet éljenek. Ezek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy a bizottsági tisztviselők részére szülői és rendkívüli szabadságot, megfelelő gyermekgondozási és iskolai létesítményeket, továbbá korszerű munkaidőrendszereket biztosítsanak.

Az intézkedések nagy részének bevezetésére, illetve továbbfejlesztésére az új személyzeti szabályzatnak köszönhetően került sor, mely 2004 májusában lépett hatályba. Különösen fontos, hogy az új személyzeti szabályzat értelmében az anyák 20 hét szülési, az apák pedig 10 nap apasági szabadságra jogosultak teljes fizetés mellett, gyermekenként pedig 6 hónap szülői szabadság vehető igénybe, melynek során az alkalmazott havi juttatásban részesül.

További információk: személyzeti szabályzat: (57–61. cikk, valamint IVa. és V. melléklet ).

A Bizottság holisztikusan közelíti meg a jó munkahelyi közérzet kérdését: az alkalmazottak és családtagjaik részére számos szabadidős, sportolási és kulturális lehetőséget – köztük sport-, tánc-, színházi és művészeti klubfoglalkozásokat és nyelvi programokat – biztosít.

 

 

Commission civil service