Navigációs útvonal

Hatékonyság

A legfontosabb célok meghatározása és a források elosztása

Annak érdekében, hogy most és a jövőben is meg tudjunk felelni az elvárásoknak, világosan meg kell fogalmaznunk legfontosabb céljainkat, és gondoskodnunk kell arról, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésünkre álljanak. Hogyan tudjuk ezt a gyakorlatban megvalósítani?
Stratégiai tervezési, programkészítési és jelentési folyamatrendszert hoztunk létre. Ennek első állomását a biztosok „kollégiumának” vitája jelenti. Ezt követi az éves politikai stratégiáról hozott határozat, melyben a Bizottság meghatározza az elkövetkező év során teljesítendő legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseket, körvonalazza legjelentősebb kezdeményezéseit, továbbá iránymutatásokat ad az erőforrások elosztásával és a bizottsági szolgálatok tevékenységének ütemezésével kapcsolatban.
Az alapkoncepció igen egyszerű:meghatározzuk a legfontosabb célkitűzéseket, ezeket megvitatjuk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, majd a főigazgatóságok segítségével munkaprogramot dolgozunk ki, melyet ismertetését követően végrehajtunk. Legvégül beszámolunk az elért eredményekről.
Ezzel összhangban a kevésbé súlyponti feladatokat egyre nagyobb mértékben kiszervezzük a végrehajtó ügynökségek és az igazgatási hivatalok számára, hogy a bizottsági munkatársak a leglényegesebb tennivalókra összpontosíthassák figyelmüket.
További információk:

A humánerőforrás-gazdálkodás korszerűsítése

A Bizottság számára a legnagyobb értéket az itt dolgozó emberek jelentik.Ez az oka annak, hogy a hatékony bizottsági munka érdekében hatékony humánerőforrás-gazdálkodásra van szükség.
2004. május 1-jén hatályba lépett az új személyzeti szabályzat, mely az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit tekintve a legfontosabb jogi szövegnek tekinthető. A dokumentum kidolgozása a Bizottság humánerőforrás-politikájának átfogó korszerűsítésére irányuló folyamat záróakkordja volt.A leglényegesebb változtatások a következő pontokban foglalhatók össze:

  • új előmeneteli rendszer, mely elismeri és jutalmazza azokat a képességeket és eredményeket, melyeket a munkavállaló bizonyítottan fel tud mutatni;
  • új értékelési rendszer, melynek célja, hogy az alkalmazottak előmenetele jobban épüljön az évente elvégzett, objektív teljesítményértékelés eredményére;
  • az egész életen át tartó tanulás kultúrájának meghonosítása;
  • új mobilitási szabályok, melyek arra ösztönzik a Bizottság munkatársait, hogy 2–5 évente beosztást váltsanak az intézményen belül– a felső- és középszintű vezetőknek és a komoly pénzügyi befolyással járó pozíciókat betöltő (pl. a szerződések és támogatások odaítélésével foglalkozó) alkalmazottaknak ötévente beosztást kell váltaniuk; 

További információk:

A pénzgazdálkodás decentralizációja

Pénzgazdálkodási rendszerének korszerűsítése során a Bizottság az egyszerűsítést, a decentralizációt és az egyes szervezeti egységek elszámoltathatóságának javítását tűzte ki célul.
A decentralizációra különösen nagy szükség volt, mivel a régi pénzügyi ellenőrzési rendszerben a pénzügyi műveletek mindegyikét központilag kellett ellenőrizni és jóváhagyni. Így az ügyletet végrehajtó szolgálat és az ellenőrző szerv közötti távolság gyakran túl nagynak bizonyult.
Mit jelent a decentralizáció? Csak nem azt, hogy most már teljesen szabadon, mindennemű ellenőrzés nélkül használhatjuk fel az adófizetők pénzét?Mi sem áll távolabb a valóságtól:

  • ma már azok, akik engedélyezik a kiadásokat és a kifizetéseket, személyes felelősséget viselnek tetteikért;
  • a Központi Pénzügyi Szolgálat központi szakmai támogatást és tanácsokat nyújt minden költségvetési és pénzgazdálkodással foglalkozó alkalmazottnak;
  • külön Belső Ellenőrzési Szolgálat biztosítja a pénzügyi műveletek hatékony és eredményes ellenőrzését bizottsági szinten;
  • 2005. január 1-jén eredményszemléletű számvitelre tértünk át annak érdekében, hogy megfeleljünk a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által a közszféra számára kidolgozott nemzetközi számviteli szabványoknak.

Az eszközök és eljárások egyszerűsítése

A belső eljárások egyszerűsítése többnyire alulról felfelé irányuló folyamat formájában valósult meg. A résztvevők a különböző bizottsági osztályok munkatársaiból kerültek ki.Számos belső eljárást felülvizsgáltunk (így pl. a hatáskör-átruházási eljárást, a szolgálatok közötti konzultációt, a döntéshozatali eljárások nyelvi vonatkozásait), s a folyamat eredményeként a Bizottság 2003-ban teljesen átdolgozta a Műveleti Eljárások Kézikönyvét.
Számos kezdeményezés szolgálta azt a célt, hogy vezető internetalapú megoldásokat honosítsunk meg a humánerőforrás-gazdálkodás és a pénzügyi ellenőrzés területén.
A digitális technológiák gyökeresen átalakítják kommunikációs módszereinket; segítségükkel hatékonyabban tudunk információt cserélni a többi bizottsági szolgálattal, partnerintézményeinkkel, a polgárokkal és a civil társadalmi szervezetekkel.

További információk: e-Bizottság.

Commission civil service