Navigation path

Kezdőlap Kapcsolat Honlaptérkép

A polgári kezdeményezésről

Kezdeményezés keresése

Kezdeményezés indítása

  • RSS
GYFK

Általános kérdések és válaszok az európai polgári kezdeményezésről

  1. Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és a petíció között?
  2. Léteznek-e polgári kezdeményezések az egyes tagállamokon belül?
  3. Kérhetik-e a polgárok a Szerződések felülvizsgálatát európai polgári kezdeményezés útján?
  4. Igénybe vehetnek-e uniós forrásokat az európai polgári kezdeményezések szervezői?
  5. Lehetőség van-e olyan kezdeményezés indítására, amely ellentétes egy másik folyamatban lévő kezdeményezéssel? Be lehet-e nyújtani egyazon kezdeményezést több alkalommal is?
  6. Visszavonhatják-e a szervezők az általuk javasolt polgári kezdeményezést?

A polgári bizottság előkészítése és felállítása

  1. A szabályok szerint a polgári bizottság tagjainak állandó lakóhelyük szerint legalább 7 különböző tagállamot kell képviselniük. Ez azt is jelenti egyben, hogy a tagoknak 7 különböző ország állampolgárainak kell lenniük – avagy a tagok között lehetnek megegyező állampolgárságúak?
  2. Nem uniós ország állampolgárai szervezhetnek-e polgári kezdeményezést / lehetnek-e polgári bizottság tagjai?
  3. Milyen idősnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy polgári bizottság tagja lehessen?
  4. Szerepelnie kell-e a választói névjegyzékben annak, aki polgári bizottság tagja kíván lenni?
  5. Hány tagúnak kell lennie a létrehozandó polgári bizottságnak?
  6. Európai parlamenti képviselők lehetnek-e a polgári bizottság tagjai?
  7. Milyen szerepet töltenek be a polgári bizottság kapcsolattartó személyei?

A javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele

  1. Milyen információkra van szükség egy javaslat nyilvántartásba vételéhez?
  2. Mely információk jelennek meg ezen a honlapon a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele után?
  3. Milyen nyelven lehet egy javasolt kezdeményezést nyilvántartásba venni?
  4. Lefordítja-e a Bizottság a javasolt kezdeményezéseket?
  5. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhet a polgári bizottság abban az esetben, ha a Bizottság elutasítja a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?
  6. Hol lehet információkat találni azokról a javasolt kezdeményezésekről, amelyeket a Bizottság nem vett nyilvántartásba?

A támogató nyilatkozatok gyűjtése

  1. Mikor kezdhetik el a szervezők a támogató nyilatkozatok gyűjtését? Mennyi idő áll rendelkezésükre az aláírások összegyűjtésére?
  2. Használhatják-e a szervezők ugyanazt a papír alapú formanyomtatványt az aláírások gyűjtésére függetlenül attól, hogy az aláírók mely uniós ország állampolgárai vagy lakosai?
  3. A formanyomtatványok nyelvének meg kell-e egyeznie annak a tagországnak a hivatalos nyelvével (vagy hivatalos nyelveinek egyikével), ahol a támogató nyilatkozatok gyűjtése történik? Létezik-e bármilyen, nyelvekkel kapcsolatos előírás?
  4. Legalább 7 tagországban össze kell gyűjteni a szükséges számú nyilatkozatot. Mi történik azokkal a támogató nyilatkozatokkal, amelyeket olyan tagállamokban gyűjtöttek, ahol nem sikerült elérni a küszöbértéket?
  5. Milyen idősnek kell lennie egy uniós polgárnak ahhoz, hogy aláírhasson egy polgári kezdeményezést?
  6. Szerepelnie kell-e a választói névjegyzékben annak, aki támogatni szeretne egy kezdeményezést?
  7. Aláírhatnak-e kezdeményezéseket azok az Unióban élő személyek, akik nem uniós tagország állampolgárai?
  8. Ha egy személy nem abban a tagországban él, mint amelyiknek az állampolgára, akkor melyik tagországban kell beszámítani a támogatását?
  9. Aláírhatnak-e kezdeményezéseket olyan uniós polgárok, akik az Unión kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel? Támogató nyilatkozatukat melyik tagországban kell beszámítani?
  10. Hogyan lehetnek biztosak abban azok a polgárok, akik egy kezdeményezést támogatnak, hogy személyes adataikat illetéktelen személyek nem fogják valamely más célra felhasználni?
  11. A szervezők megőrizhetik-e az aláírók adatait további tájékoztatás céljából?

Igazolás az illetékes tagállami hatóságtól, hogy az online gyűjtési rendszer megfelelő

  1. Hogyan lehetnek biztosak abban a polgárok, hogy az interneten biztonságosan aláírhatnak egy kezdeményezést?
  2. A szervezők alkalmazhatnak-e egynél több gyűjtési rendszert (például tagállamonként egyet)?
  3. A szervezők használhatják-e ugyanazt az online gyűjtési rendszert az összes tagállamban?
  4. Kérhetik-e a szervezők az illetékes tagállami hatóságtól az online gyűjtési rendszerük megfelelőségének igazolását azelőtt, hogy a Bizottság a javasolt kezdeményezést nyilvántartásba vette volna?
  5. Milyen formátumban küldhetik be a szervezők az online gyűjtött támogató nyilatkozatokat ellenőrzés céljából az illetékes tagállami hatóságoknak?
  6. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a szervezők abban az esetben, ha az illetékes tagállami hatóságok nem állítják ki az igazolást az 1 hónapos határidőn belül?

A Bizottság által az online gyűjtési rendszerekhez kifejlesztett szoftver

  1. Hol találhatók információk és iránymutatások a Bizottság által kifejlesztett szoftverrel kapcsolatban?
  2. Van-e lehetőség a Bizottság által kifejlesztett szoftver átalakítására?

A támogató nyilatkozatok ellenőrzése az illetékes tagállami hatóságok által

  1. Milyen információkat kell megadniuk az aláíróknak támogató nyilatkozatukban?
  2. Hogyan ellenőrzik a hatóságok a támogató nyilatkozatokat?
  3. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a szervezők abban az esetben, ha az illetékes tagállami hatóságok nem állítják ki az igazolást a 3 hónapos határidőn belül?

A kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz

  1. Be kell-e a szervezőknek küldeniük a Bizottsághoz az összes támogató nyilatkozatot?

Vizsgálat és a Bizottság válasza

  1. Mi a következő lépés akkor, ha a Bizottság úgy dönt, a polgári kezdeményezésre válaszul jogalkotási javaslatot fogad el?
  2. Mi történik akkor, ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem tesz lépéseket a polgári kezdeményezés nyomán? Rendelkezésre állnak-e jogorvoslati lehetőségek ilyen esetekben?




Általános kérdések és válaszok az európai polgári kezdeményezésről

  1. Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és a petíció között?
    A petíciós jog, melynek értelmében petíciót lehet benyújtani az Európai Parlamenthez, már a korábbi Szerződésekben is szerepelt, és teljesen más, mint a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett polgári kezdeményezési jog.
    • Petíciót az Unió bármely polgára, valamint a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy benyújthat – akár egyénileg, akár másokkal közösen.
    • Petíciót olyan ügyekben lehet benyújtani, amelyek az Unió tevékenységi körébe tartoznak, és közvetlenül érintik a benyújtót (például panasz esetén).
    • A petíciók címzettje mindig az Európai Parlament – a polgárok közvetlen uniós szintű képviselője.
    • A petíciók esetében nincsenek az aláírók minimálisan szükséges számával vagy a több uniós országra kiterjedő támogatottsággal kapcsolatos követelmények.
    • A polgári kezdeményezés viszont – amennyiben Unió-szerte kellő támogatásra talál – lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül felszólítsák a Bizottságot új jogalkotási javaslatok előterjesztésére.

    Az Európai Parlamenthez benyújtható petíciókról bővebben
  2. Léteznek-e polgári kezdeményezések az egyes tagállamokon belül?

    IGEN – a tagállamok többségében – akár nemzeti, akár regionális vagy helyi szinten – már létezik népi kezdeményezés. Alkalmazási körük jelentős mértékben eltér egymástól, és azok az eljárások is különböznek, amelyek szerint működnek.

    Országos szintű népi kezdeményezés létezik például a következő országokban:
    Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.

    Regionális szintű népi kezdeményezés létezik például a következő országokban:
    Ausztria, Hollandia, Németország, Spanyolország és Svédország.

    Helyi szintű népi kezdeményezés létezik például a következő országokban:
    Belgium, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia.

    Népi kezdeményezés létezik az Unión kívül is, például a következő országokban:
    Egyesült Államok, Svájc stb.

  3. Kérhetik-e a polgárok a Szerződések felülvizsgálatát európai polgári kezdeményezés útján?

    NEM – a Szerződés szerint ugyanis polgári kezdeményezés csak olyan ügyeket érinthet, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

  4. Igénybe vehetnek-e uniós forrásokat az európai polgári kezdeményezések szervezői?

    NEM – nem áll rendelkezésre uniós forrás e célra.

  5. Lehetőség van-e olyan kezdeményezés indítására, amely ellentétes egy másik folyamatban lévő kezdeményezéssel? Be lehet-e nyújtani egyazon kezdeményezést több alkalommal is?

    IGEN – e szabályokkal kapcsolatban nincsenek korlátozások.

  6. Visszavonhatják-e a szervezők az általuk javasolt polgári kezdeményezést?

    IGEN – bármikor visszavonhatják a javasolt kezdeményezést mindaddig, amíg nem küldtek támogató nyilatkozatokat ellenőrzés céljából az illetékes tagállami hatósághoz.

    A visszavonás visszafordíthatatlan. A szervezők által visszavont kezdeményezésjavaslatot nem lehet újraindítani, és az összegyűjtött támogató nyilatkozatok érvénytelenné és semmissé válnak.

    A visszavont – visszavontként megjelölt – kezdeményezések továbbra is megtekinthetőek ezen a honlapon a tárgytalan kezdeményezések rovatban.

A polgári bizottság előkészítése és felállítása

  1. A szabályok szerint a polgári bizottság tagjainak állandó lakóhelyük szerint legalább 7 különböző tagállamot kell képviselniük. Ez azt is jelenti egyben, hogy a tagoknak 7 különböző ország állampolgárainak kell lenniük – avagy a tagok között lehetnek megegyező állampolgárságúak?

    A lakóhelyük szerinti országot kell figyelembe venni. Állampolgárságuk lehet megegyező vagy eltérő is.

  2. Nem uniós ország állampolgárai szervezhetnek-e polgári kezdeményezést / lehetnek-e polgári bizottság tagjai?

    NEM – a polgári bizottság tagjainak uniós polgároknak (valamelyik tagország állampolgárának) kell lenniük.

  3. Milyen idősnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy polgári bizottság tagja lehessen?

    A korhatár az európai választásokon való részvételre jogosító életkor, vagyis 18 év, illetve osztrák állampolgárok vagy ausztriai lakosok esetében 16 év.

  4. Szerepelnie kell-e a választói névjegyzékben annak, aki polgári bizottság tagja kíván lenni?

    NEM – elegendő az, ha elég idősek ahhoz, hogy részt vegyenek az európai parlamenti választásokon (lásd az előző kérdést).

  5. Hány tagúnak kell lennie a létrehozandó polgári bizottságnak?

    A Bizottság csak a 7 különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező egy-egy taggal kapcsolatos információkat vizsgálja meg (európai parlamenti képviselők ebbe a létszámba nem számíthatók be). Ezért csak az érintett 7 tagot kell megemlíteni a nyilvántartásba vételi űrlapon.

  6. Európai parlamenti képviselők lehetnek-e a polgári bizottság tagjai?

    IGEN – de nem számíthatók be a minimálisan szükséges, 7 különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező 7 polgárból álló taglétszámba. Ezért nem szerepelhetnek a nyilvántartásba vételi űrlapon említett 7 tag között.

  7. Milyen szerepet töltenek be a polgári bizottság kapcsolattartó személyei?

    A kapcsolattartó személyek – a képviselő és a helyettese – fel vannak hatalmazva arra, hogy felszólaljanak és eljárjanak a polgári bizottság nevében.

    A teljes eljárás alatt gondoskodnak a polgári bizottság és az Európai Bizottság közötti kapcsolatról, így például ők kezelik a javasolt kezdeményezésre vonatkozóan a Bizottságnak benyújtandó anyagokat.

    Mindketten hozzáférhetnek a szervezői fiókhoz, és megkapják a Bizottságtól érkező leveleket.

A javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele

  1. Milyen információkra van szükség egy javaslat nyilvántartásba vételéhez?
    • a javasolt polgári kezdeményezés címe (legfeljebb 100 karakter),
    • a javasolt polgári kezdeményezés tárgya (legfeljebb 200 karakter)
    • a Bizottságot javaslat beterjesztésére felhívó, javasolt polgári kezdeményezés céljainak leírása (legfeljebb 500 karakter)
    • a Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint összefüggnek a javasolt kezdeményezéssel
    • a polgári bizottság 7 tagjának személyes adatai (teljes név, postacím, állampolgárság és a születési idő), feltüntetve konkrétan a képviselőnek és helyettesének a nevét, valamint e-mail címét.
    • a polgári bizottság hét tagjának teljes nevét, postacímét, állampolgárságát és születési idejét igazoló dokumentumok
    • a javasolt polgári kezdeményezés (nyilvántartásba vétele idején ismert) minden olyan támogatási és finanszírozási forrása, amelynek éves összege szponzoronként meghaladja az 500 eurót.

    A szervezők megadhatják a következőket is:
    • a javasolt kezdeményezés honlapjának címe (amennyiben létezik ilyen),
    • mellékletben (max. 5 MB) bővebb információk a javasolt polgári kezdeményezés tárgyával, céljaival és hátterével kapcsolatban.
    • jogszabálytervezet (max. 5 MB).
  2. Mely információk jelennek meg ezen a honlapon a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vétele után?

    A javasolt kezdeményezéssel kapcsolatos minden adat (cím, téma, célkitűzések, a Szerződéseknek a szervezők szerint releváns rendelkezései, valamint bármely további, általuk megadott információ), valamint a kezdeményezés támogatási és finanszírozási forrásainak közzétételére sor kerül.

    A szervezők személyes adatai közül csak a kapcsolattartó személyek (a képviselő és annak helyettese) teljes nevét és e-mail címét hozzuk nyilvánosságra.

    A témáról bővebben az adatvédelmi nyilatkozatban olvashat.

  3. Milyen nyelven lehet egy javasolt kezdeményezést nyilvántartásba venni?
  4. Lefordítja-e a Bizottság a javasolt kezdeményezéseket?

    NEM – a szervezők feladata, hogy lefordítsák a kezdeményezést a kívánt nyelvekre.

    Az EU egyik hivatalos nyelvén való nyilvántartásba vétel visszaigazolása után a szervezők a javasolt kezdeményezés (legalább a cím, a tárgy és a célkitűzések) más hivatalos nyelvekre lefordított szövegét is benyújthatják. A szöveg közzététele előtt a Bizottság ellenőrzi, nincs-e nyilvánvaló és számottevő eltérés a címet, tárgyat és célkitűzéseket illetően az eredeti és a fordítás között.
  5. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhet a polgári bizottság abban az esetben, ha a Bizottság elutasítja a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?

    A nyilvántartásba vételre vonatkozó döntés meghozatala jogi alapon történik, ezért fellebbezni lehet a döntés ellen. A nyilvántartásba vétel megtagadása esetén a Bizottság tájékoztatja a szervezőket döntése okairól, és valamennyi rendelkezésre álló bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségről.

    Eljárást lehet például indítani az Európai Unió Bírósága előtt, vagy panasszal lehet fordulni az európai ombudsmanhoz (hivatali visszásság miatt).
  6. Hol lehet információkat találni azokról a javasolt kezdeményezésekről, amelyeket a Bizottság nem vett nyilvántartásba?

    Itt olvashatók a Bizottság elutasító válaszai azokról a javasolt kezdeményezésekről, amelyek nem feleltek meg a polgári kezdeményezésről szóló rendeletben rögzített nyilvántartásba vételi feltételeknek.

A támogató nyilatkozatok gyűjtése

  1. Mikor kezdhetik el a szervezők a támogató nyilatkozatok gyűjtését? Mennyi idő áll rendelkezésükre az aláírások összegyűjtésére?
    Azon a napon kezdhetik el, amikor megkapják a Bizottságtól a visszaigazolást a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételéről.

    A javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételének dátumától számítva 1 év áll a szervezők rendelkezésére a támogató nyilatkozatok összegyűjtésére.

  2. Használhatják-e a szervezők ugyanazt a papír alapú formanyomtatványt az aláírások gyűjtésére függetlenül attól, hogy az aláírók mely uniós ország állampolgárai vagy lakosai?

    NEM – a szervezőknek külön formanyomtatványt kell használniuk annak megfelelően, hogy az aláírók melyik tagországból származnak. Ez azt jelenti, hogy egy adott formanyomtatványon csak egyazon országból származó aláírók szerepelhetnek.

    A szervezőknek először minden formanyomtatványon fel kell tüntetniük a tagállamot, amelybe majd a formanyomtatványt küldeni fogják. Csak azok a polgárok írhatják alá az adott formanyomtatványt, akik az érintett ország szabta feltételek szerint jogosultak rá.

  3. A formanyomtatványok nyelvének meg kell-e egyeznie annak a tagországnak a hivatalos nyelvével (vagy hivatalos nyelveinek egyikével), ahol a támogató nyilatkozatok gyűjtése történik? Létezik-e bármilyen, nyelvekkel kapcsolatos előírás?

    A szervezők bármely tagországban és az EU bármely hivatalos nyelvén gyűjthetnek nyilatkozatokat.

    A javasolt kezdeményezésről a formanyomtatványon (a rendelet III. mellékletének 5–7. pontjában) megadott információknak azonban azon nyelvek egyikén kell szerepelnie, amelyeken a javasolt kezdeményezés megjelent ezen a honlapon.

  4. A minimálisan szükséges számú nyilatkozatot legalább 7 tagországból kell összegyűjteni. Mi történik azokkal a támogató nyilatkozatokkal, amelyeket olyan tagállamokban gyűjtöttek, ahol nem sikerült elérni a küszöbértéket?

    Ezek a támogató nyilatkozatok természetesen hozzáadódnak az aláírások teljes számához, annak érdekében, hogy összegyűljön a minimálisan szükséges 1 millió aláírás; az érintett tagállamokat azonban nem számítják bele a tagállamok előírt egynegyedébe.

  5. Milyen idősnek kell lennie egy uniós polgárnak ahhoz, hogy aláírhasson egy polgári kezdeményezést?

    A korhatár az európai választásokon való részvételre jogosító életkor, vagyis 18 év, illetve osztrák állampolgárok vagy ausztriai lakosok esetében 16 év.

  6. Szerepelnie kell-e a választói névjegyzékben annak, aki támogatni szeretne egy kezdeményezést?

    NEM – elegendő az, ha elég idősek ahhoz, hogy részt vegyenek az európai parlamenti választásokon (lásd az előző kérdést).

  7. Aláírhatnak-e kezdeményezéseket azok az Unióban élő személyek, akik nem uniós tagország állampolgárai?

    NEM – csak uniós polgárok (uniós tagországok állampolgárai) lehetnek aláírók.

  8. Ha egy személy nem abban a tagországban él, mint amelyiknek az állampolgára, akkor melyik tagországban kell beszámítani a támogatását?
    A szóban forgó személy, attól függően, hogy e tagországok milyen adatokat kérnek, választhat e tagállamok közül; tudnia kell azonban, hogy egy adott kezdeményezést csak egyszer írhat alá. Az aláíró által a támogató nyilatkozatban feltüntetett adatok (pl. az útlevél száma vagy a tartózkodási engedély száma) határozzák meg majd, hogy támogató nyilatkozatát melyik tagországban számítják majd be.
    Példa:
    egy Észtországban élő osztrák állampolgár a következő két lehetőség közül választhat:
    • az Észtországhoz kapcsolódó formanyomtatványt tölti ki, tehát a teljes utónevét, a családnevét, a lakcímét, születése idejét és helyét, valamint állampolgárságát adja meg – ebben az esetben támogató nyilatkozatát Észtországban ellenőrzik és számítják be,
    • vagy az Ausztriához kapcsolódó formanyomtatványt tölti ki, tehát a fent említett adatokon túl még személyi azonosító számot (az útlevelében vagy személyi igazolványában szereplő számot) is megad az Ausztria által elfogadott listának megfelelően, amely a rendelet III. mellékletének C. részében olvasható – ebben az esetben támogató nyilatkozatát Ausztriában ellenőrzik és számítják be.

    A polgárok azonban ugyanazt a kezdeményezést csak egyszer írhatják alá.
  9. Aláírhatnak-e kezdeményezéseket olyan uniós polgárok, akik az Unión kívül rendelkeznek állandó lakóhellyel? Támogató nyilatkozatukat melyik tagországban kell beszámítani?

    Ez attól függ, hogy melyik tagország állampolgárai.

    A tagállamok által megszabott feltételektől függ az, hogy aláírhatnak-e kezdeményezéseket. Ennek az az oka, hogy bizonyos tagországok nem tudják ellenőrizni az Unión kívül élő állampolgáraik támogató nyilatkozatait.

    Azon polgárok támogató nyilatkozatait, akik aláírhatnak kezdeményezéseket, az állampolgárságuk szerinti országban számítják be.

  10. Hogyan lehetnek biztosak abban azok a polgárok, akik egy kezdeményezést támogatnak, hogy személyes adataikat illetéktelen személyek nem fogják valamely más célra felhasználni?

    A polgári kezdeményezésről szóló rendelet biztosítja, hogy a polgári kezdeményezések szervezése és az azt követő eljárások lefolytatása során valamennyi érintett szereplő – a szervezők, a tagállamok és a Bizottság – a lehető legteljesebb mértékben gondoskodjon az adatok védelméről.

    A polgári kezdeményezés céljából végzett személyesadat-feldolgozásra a személyes adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok vonatkoznak. A szervezők adatkezelőként felelősek az okozott kárért az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban, és a rendelet megsértése meghatározott szankciókat von maga után.

  11. A szervezők megőrizhetik-e az aláírók adatait további tájékoztatás céljából?

    A támogató nyilatkozatok formanyomtatványán található adatok esetében erre nincs lehetőség: a polgári kezdeményezésről szóló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében az aláírók adatait kizárólag a javasolt kezdeményezés támogatása céljából lehet felhasználni. A szervezők ugyanakkor tájékoztatás céljára külön elkérhetik az aláírók elérhetőségeit, feltéve, hogy azt az adatvédelmi jogszabályok betartásával teszik.

Igazolás az illetékes tagállami hatóságtól, hogy az online gyűjtési rendszer megfelelő

  1. Hogyan lehetnek biztosak abban a polgárok, hogy az interneten biztonságosan aláírhatnak egy kezdeményezést?

    A szervezők csak akkor kezdhetnek hozzá a támogatói nyilatkozatok gyűjtéséhez a világhálón, ha az illetékes tagállami hatóságtól beszerezték az alkalmazni kívánt online gyűjtési rendszer megfelelőségét tanúsító igazolást.

    Az igazolás kiállítása előtt ellenőrizni kell azt, hogy a rendszer rendelkezik-e a polgári kezdeményezésről szóló rendelet 6. cikkében előírt műszaki és biztonsági jellemzőkkel. A hatóságok ezért ellenőrzik, hogy a rendszer megfelel-e a részletes technikai előírásoknak, amelyeket az online gyűjtési rendszerekre vonatkozó technikai előírásoknak a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő megállapításáról szóló 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet fogalmaz meg.

    Ez abban az esetben is érvényes, ha a szervezők a Bizottság által rendelkezésre bocsátott nyílt forráskódú szoftvert használják.

  2. A szervezők alkalmazhatnak-e egynél több gyűjtési rendszert (például tagállamonként egyet)?

    IGEN – de ebben az esetben minden rendszerről külön be kell szerezni egy, a megfelelőséget tanúsító igazolást.

  3. A szervezők használhatják-e ugyanazt az online gyűjtési rendszert az összes tagállamban?

    IGEN – e rendszer megfelelőségéről elég egyetlen igazolást beszerezni, mégpedig annak a tagállamnak a hatóságától, amelyben a szervezők az adatokat tárolni kívánják.

  4. Kérhetik-e a szervezők az illetékes tagállami hatóságtól az online gyűjtési rendszerük megfelelőségének igazolását azelőtt, hogy a Bizottság a javasolt kezdeményezést nyilvántartásba vette volna?

    IGEN – azonban az igazolás kérelmezésekor meg kell majd adniuk az általuk javasolt kezdeményezés pontos címét.

    Az a tény azonban, hogy az online gyűjtési rendszer megfelelőségének igazolása megtörtént, nem befolyásolja a Bizottságot a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételéről hozott döntésében.

  5. Milyen formátumban küldhetik be a szervezők az online gyűjtött támogató nyilatkozatokat ellenőrzés céljából az illetékes tagállami hatóságoknak?

    A szervezők a támogató nyilatkozatokat papír- vagy elektronikus formátumban küldhetik meg az illetékes tagállami hatóságoknak. A világhálón összegyűjtött támogató nyilatkozatokat kinyomtatva is be lehet küldeni, de biztonságos eszközök segítségével elektronikus formában is el lehet őket juttatni, például CD-ROM-ra írt titkosított fájl formájában. XML-fájlokat is lehet használni, ha az illetékes tagállami hatóság ehhez hozzájárul. A Bizottság által kifejlesztett számítógépes program lehetővé teszi a támogató nyilatkozatok XML formátumban történő exportálását.

  6. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a szervezők abban az esetben, ha az illetékes tagállami hatóságok nem állítják ki az igazolást az 1 hónapos határidőn belül?

    A szervezők a tagállami szinten rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek. Fellebbezéssel a tagállami közigazgatósági vagy igazságügyi hatóságokhoz fordulhatnak (beleértve a tagállami és regionális ombudsmanokat).

    A szervezők panasszal fordulhatnak az Európai Bizottsághoz is az uniós jog elégtelen alkalmazása miatt.

A Bizottság által az online gyűjtési rendszerekhez kifejlesztett szoftver

  1. Hol találhatók információk és iránymutatások a Bizottság által kifejlesztett szoftverrel kapcsolatban?

    A szoftver legújabb változatát a JoinUp oldalain tettük közzé, ahol az előző verziók mellett megtalálhatók mindazok a hasznos információk és dokumentumok is, amelyek a szoftver letöltéséhez és kezeléséhez szükségesek (a dokumentumok az e-könyvtár részben találhatók). A Fórumok és a Hírek és blogok oldalain Ön kérdéseket tehet fel a szoftverrel kapcsolatban, illetve elolvashatja más felhasználók kérdéseit és az azokra adott válaszokat.

  2. Van-e lehetőség a Bizottság által kifejlesztett szoftver átalakítására?

    A Bizottság által kifejlesztett szoftver rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amelyekre – a polgári kezdeményezésről szóló rendelet előírásai szerint – szükség van a támogató nyilatkozatok online gyűjtéséhez. Előfordulhat azonban, hogy a szervezők saját igényeiknek és preferenciájuknak megfelelően módosítani kívánják a szoftver egyes elemeit. Mivel nyílt forráskódú alkalmazásról van szó, a szoftver valamennyi eleme módosítható.

    Ha azonban a szervezők a szoftvert átalakított formában kívánják használni, gondoskodniuk kell arról, hogy az továbbra is megfeleljen a polgári kezdeményezésről szóló rendelet 6. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek és az azok végrehajtására szolgáló technikai előírásoknak (az 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet).

    Felhívjuk a figyelmét: ha a szervezők a szoftver bármely alapvető jellemzőjét átalakítják, az említett rendelkezéseknek való megfelelés nem lesz garantálva, és az illetékes tagállami hatóság az igazolás során úgy fog eljárni, mintha a rendszer nem a Bizottság által kifejlesztett szoftveren alapulna (a szoftver hash kóddal van tömörítve, melynek segítségével az illetékes tagállami hatóság ellenőrizheti, hogy nem módosították az igazolás céljából bemutatott változatot). Az adatbázis szintjéhez tartozó elemeket (pl. a bevitt adatok automatikus ellenőrzésére vonatkozó szabályokat) azonban lehet módosítani anélkül, hogy megkérdőjeleződne a rendeletnek való megfelelés.

A támogató nyilatkozatok ellenőrzése az illetékes tagállami hatóságok által

  1. Milyen információkat kell megadniuk az aláíróknak támogató nyilatkozatukban?

    Különféle információkat kell megadniuk, attól függően, hogy melyik tagországból származnak. Ennek oka az, hogy a tagállamok feladata a támogató nyilatkozatok ellenőrzése és az egyes tagországokban gyűjtött érvényes nyilatkozatok számának igazolása. A kért adatok tehát azt tükrözik, hogy az adott tagország szerint mire van szükség a támogató nyilatkozatok ellenőrzéséhez.

    A kért adatok között lehet az év, születési hely és idő, állampolgárság, és több tagország személyi azonosító számot is kér.

    Ezen információk egy részét (például a teljes címet, a születés helyét és idejét) bizonyos tagországokban nem kell megadni.

    Erről részlesen a polgári kezdeményezésről szóló rendelet III. mellékletének A. és B. részében, a támogató nyilatkozat két formanyomtatvány-mintájában lehet olvasni.

    A személyi azonosító számot kérő tagországokat lásd a III. melléklet C. részében, amely tartalmazza az egyes országok által elfogadott okmányok/személyi azonosító számok listáját.

  2. Hogyan ellenőrzik a hatóságok a támogató nyilatkozatokat?

    A szervezőknek a támogató nyilatkozatokat el kell küldeniük az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához, amely elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket annak érdekében, hogy igazolja az összegyűjtött érvényes támogató nyilatkozatok számát. Az ellenőrzések véletlenszerű mintavételen is alapulhatnak.

  3. Milyen jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek a szervezők abban az esetben, ha az illetékes tagállami hatóságok nem állítják ki az igazolást a 3 hónapos határidőn belül?

    A szervezők a tagállami szinten rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek. Fellebbezéssel a tagállami közigazgatósági vagy igazságügyi hatóságokhoz fordulhatnak (beleértve a tagállami és regionális ombudsmanokat).

    A szervezők panasszal fordulhatnak az Európai Bizottsághoz is az uniós jog elégtelen alkalmazása miatt.

A kezdeményezés benyújtása a Bizottsághoz

  1. Be kell-e a szervezőknek küldeniük a Bizottsághoz az összes támogató nyilatkozatot?

    NEM – az e honlapon található szervezői fiókjukon keresztül csak a benyújtásra szolgáló formanyomtatványt kell beküldeniük és az illetékes tagállami hatóságok által kiállított igazolás másolatát arról, hogy összegyűjtötték az előírás szerinti megfelelő számú támogató nyilatkozatot.

Vizsgálat és a Bizottság válasza

  1. Mi a következő lépés akkor, ha a Bizottság úgy dönt, a polgári kezdeményezésre válaszul jogalkotási javaslatot fogad el?

    A Bizottság javaslatának a megfelelő jogalkotási eljárást kell majd követnie.

    Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, a jogalkotónak (rendszerint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, vagy bizonyos esetekben csak a Tanácsnak) meg kell azt vizsgálnia, majd el kell fogadnia.

  2. Mi történik akkor, ha a Bizottság úgy dönt, hogy nem tesz lépéseket a polgári kezdeményezés nyomán? Rendelkezésre állnak-e jogorvoslati lehetőségek ilyen esetekben?

    NEM – a nyilvántartásba vételről hozott döntéssel szemben itt olyan döntésről van szó, amely a Bizottság által a kezdeményezés lényegéről végzett politikai elemzésen alapul, és nem képezheti fellebbezés tárgyát.

    A polgári kezdeményezés elősegítheti egyes kérdések napirendre tűzését, a polgárok kérdéseinek gondos mérlegelésére kötelezi a Bizottságot, azonban az intézmény nem köteles lépéseket tenni a kezdeményezés nyomán.

    Ha azonban a Bizottság úgy dönt, hogy nem tesz lépéseket a polgári kezdeményezés nyomán, ezt egyértelműen megindokolja.