Fontos jogi nyilatkozat
 
Kapcsolat | Keresés az EUROPA szerveren  

Vidékfejlesztés   line  

--> Vidékfejlesztés 2014-2020

 

Vidékfejlesztési politika (2007–2013)

A 27 európai uniós tagország lakosságának több mint 56%-a vidéki térségekben él, melyek együttesen az EU összterületének 91%-át alkotják. A vidékfejlesztés ezért kiemelten fontos szakpolitikai terület. A mezőgazdasági tevékenység és az erdőgazdálkodás a jövőben is döntő szerepet játszik az EU vidéki térségeiben megvalósuló földhasználat és erőforrás-gazdálkodás szempontjából. Jelentőségüket fokozza, hogy lehetőséget biztosítanak a vidéki közösségek gazdasági profiljának bővítésére. Ezért az Unió egésze számára prioritást jelent az európai vidékfejlesztési politika megerősítése.

Miért van szükség vidékfejlesztési politikára?

Az EU aktív vidékfejlesztési szakpolitikát folytat, mely segít a vidéki területek, illetve az ott élő és dolgozó emberek szempontjából rendkívül fontos uniós célok megvalósításában.

A vidéki térségek központi jelentőséggel bírnak az Unió arculatának és identitásának kialakításában. A hagyományos meghatározások értelmében ezek a térségek az EU területének több mint 91%-át alkotják, és az uniós lakosság több mint 56%-ának szolgálnak lakhelyül. Az Európai Unióról kialakult kép nem lenne teljes a kontinens gyönyörű és változatos tájai – az európai hegyek és sztyeppék, erdők és lankás dombok – nélkül.

Számos vidéki térségnek komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az európai mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások egy részének javítania kell versenyképességét. Ha az összképet nézzük, azt találjuk, hogy a vidéki területeken a városokhoz képest kisebb az egy főre jutó átlagjövedelem, alacsonyabb a szakképzettség, és kevésbé fejlett a szolgáltatási ágazat. A vidéki környezet védelme pedig sokszor bizonyul költséges tevékenységnek.

Az európai vidéki tájak ugyanakkor fontos értékek hordozói. Nekik köszönhetjük legalapvetőbb nyersanyagainkat, és – ha óvjuk őket – nyugalmat, felüdülést és rengeteg természeti szépséget kínálnak mindnyájunk számára. Európa tüdejét is a vidéki térségek jelentik; nem véletlen, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem során gyakran kerülnek a viták előterébe. Sok embert vonz a gondolat, hogy vidéken telepedjen le vagy vállaljon munkát. Számukra fontos szempontot jelent a megfelelő minőségű szolgáltatások és infrastruktúra megléte.

Ebből adódik, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia és a fenntartható fejlődést szolgáló göteborgi stratégia ugyanakkora jelentőséggel bír az EU vidéki térségei, mint az európai városok számára.

Az Unió vidékfejlesztési politikája azt hivatott biztosítani, hogy e területek megfeleljenek az előttük álló kihívásoknak, és élni tudjanak a rendelkezésükre álló lehetőségekkel.

Miért van szükség közös vidékfejlesztési politikára?

Elvileg az uniós tagországoknak lehetőségük van arra, hogy vidékfejlesztési szakpolitikájukat az Uniótól teljesen függetlenül alakítsák ki és valósítsák meg. Ez a rendszer azonban nem működne megfelelően a gyakorlatban. Az Uniót alkotó országok egyike-másika nem lenne képes előteremteni annyi pénzt, amennyit a területén szükséges intézkedések igényelnének. Ezenfelül a vidékfejlesztés tárgyát képező kérdések gyakran túlmutatnak egy-egy ország vagy régió határain, hiszen sokszor távolabb élő közösségeket is érintenek. (Így például a környezetszennyezésnek nem állják útját a sorompók, a fenntartható fejlődés biztosítása pedig ma már közös európai és nemzetközi érdek). Ezenfelül a vidékfejlesztés és a többi európai uniós szakpolitika között számos kapcsolódási pont található.

Ennélfogva az Európai Unió közös vidékfejlesztési politikát működtet, mely az uniós szintű irányítás ellenére számottevő hatáskört biztosít az egyes tagországok és régiók számára.

A szakpolitika finanszírozása részben az Európai Unió központi, részben pedig a tagállamok nemzeti és regionális költségvetéséből történik.

A vidékfejlesztési szakpolitika szerkezete

A 2007 és 2013 közötti vidékfejlesztési politika szempontjából irányadó alapszabályokat, illetve a tagországok és régiók által meghozható szakpolitikai intézkedéseket az 1698/2005/EK tanácsi rendelet határozza meg.

A rendelet értelmében az említett időszakban a vidékfejlesztés három ún. tematikus tengely köré szerveződik, azaz célkitűzéseit tematikai alapon a következő három csoportba lehet rendezni:

  • a mező- és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása;

  • a környezet és a vidéki tájak állapotának javítása;

  • a vidéki térségekre jellemző életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése.

A megfelelő egyensúly kialakításának elősegítése érdekében a tagállamoknak és régióknak e három terület mindegyikére áldozniuk kell vidékfejlesztési költségvetésükből.

További követelmény, hogy a források egy részét olyan projektek támogatására kell fordítaniuk, melyek alapjául a „Leader” közösségi kezdeményezések megvalósítása során szerzett tapasztalatok szolgálnak. A Leader keretében teljesen egyedi projektek kialakítása zajlik, melyeket az adott területre jellemző helyi problémák kezelése céljából helyi partnerségek terveznek meg és hajtanak végre.

Akárcsak 2007 előtt, most is minden egyes tagországnak (vagy – regionális hatáskörök megállapítása esetén – minden egyes régiónak) vidékfejlesztési programot kell kidolgoznia, melyben rögzíti, milyen intézkedéseket hajt végre 2007 és 2013 között, és milyen összegű finanszírozást biztosít e célra.

A korábbiakkal ellentétben azonban 2007–2013 között az Európai Unió nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy EU-szerte következetes vidékfejlesztési stratégia valósuljon meg. A cél megvalósításának eszközét a nemzeti stratégiai tervek jelentik, melyeket a tagországoknak az EU stratégiai iránymutatásai alapján kellett kidolgozniuk.

A rendszer segítségével könnyebben lehet majd:

  • meghatározni azokat a területeket, ahol az uniós vidékfejlesztési támogatás a legnagyobb értéket hozza létre uniós szinten;

  • kapcsolódási pontokat létrehozni a kiemelt uniós célkitűzésekkel (például a lisszaboni és a göteborgi menetrendben rögzített célokkal);

  • összhangot biztosítani más uniós szakpolitikákkal, különösen a gazdasági kohézió és a környezetvédelem tekintetében;

  • végrehajtani az új piacorientált közös agrárpolitikát, és elvégezni az ezzel járó szerkezetátalakítást a régi és az új tagállamokban egyaránt.

 

  line  

Nyitólap

Jogszabályok deenfr

Ellenőrzés és értékelés deenfr

Marginalizálódott mezőgazdasági terület deenfr

Foglalkoztatás deenfr

Kiadványok deenfr

Nemzeti vidékfejlesztési programok en

horizontal line

Leader+

horizontal line

"Europe's rural areas in action: Facing the challenges of tomorrow", 16 - 17 October 2008, Limassol, Cyprus

Proceedings of the conference

horizontal line

Seminar "Ensuring Good management of Rural Development programmes 2007-2013"
Brussels, 28-29 September 2010
 



Mezőgazdaság és vidékfejlesztés | Az oldal tetejére

Utolsó frissítés: 15-04-2008